|
 |
|
|
... Egyszer csak belépett a szobába egy nagydarab, kövér, piros ruhás, fehér szakállas ember azt kiabálva : HO-HO-HO. Leült egy díványra, a gyerekek pedig rohangáltakhozzá : Télapó, Télapó! - mintha ez az egész ünnepség róla szólt volna.
Aztán az emberek körülállták a karácsonyfát, és átölelték egymást. Én is kitártam a karomat, de engem nem ölelt át senki. Aztán nagy várakozássa... |
| 2009-12-13 20:39:08 |
|
|
|
|
|
|
|
... kül,
Gyermekeim előmbe szállnak;
A kis fiu szivemre buvik, -
Fürtim közt jár ujja a lánynak;
S hozzám szólnak ártatlanul,
S szememre édes köny tolul.
Szegények! mintha sejtenék tán
Hogy lelkem innen válni készül, -
Ezért e nagy ragaszkodásuk...
Hisz meghalnának nálam nélkül!
S ártatlan enyelgésökkel
Lefognak, hogy ne men... |
|
|
| 2009-12-13 20:28:57 |
|
|
|
|
|
|
|
Imre Flóra:
Magányos éjszaka
Ez egy magányos éjszaka
úgy rémlik, nem találsz haza
a város, mintha ismerős
későnyár vagy koraősz
sikátorok a hegyre fel
találkoznál valakivel
de minden utca elhagyott
függőleges lámpasorok
lépések zaját hallani
megfordulsz, ott áll valaki
ott áll, de hát nem az, akit
e... |
| 2009-12-13 20:17:46 |
|
|
|
|
|
|
|
... szobájukba. Krétával kört rajzolt a padlóra odaintette a férfit, majd azt mondta neki:
- Állj ide a körbe! Ha kilépsz onnan, keresztüllövöm a fejedet.
Miközben a férfi úgy állt ott, mintha karót volna, a betörő mindent összeszedett, ami c. keze ügyébe került, és bedobálta egy zsákba. Már éppen távozni készült, amikor jobban szem vette a csinos menyasszonyt, akin csak egy... |
|
|
| 2009-12-13 18:37:22 |
|
|
|
|
|
|
|
... díszeket készíthetünk a kiránduláson összeszedett tobozokból. Befesthetjük bármilyen színű temperával. Ha ecsettel egy nagyobb pöttyöt teszünk a ,,szirom" végére, úgy néz ki, mintha be lenne havazva. Hasonló módszerrel diót, mogyorót is festhetünk. Fahéj-rudacskák arany szalaggal átkötve nemcsak illatoznak, de nagyon jól mutatnak a fenyőfán.
... |
|
|
| 2009-12-13 18:09:41 |
|
|
|
|
|
|
|
Szabó Lőrinc:Kimondhatatlan.
A szíved majdnem megszakad
szólnál, de szavad elakad,
szólnál, de görcs és fájdalom
fuldoklik föl a torkodon,
oly mélyről, mintha lelkedet,
a recsegő idegeket
húzná magával, úgy sajog
szád felé néma sóhajod.
S egyszerre oly gyönge leszel,
hogy szárnyas szédülés ölel,
fogaid kö... |
| 2009-12-13 18:02:02 |
|
|
|
|
|
|
|
... rád.
Hosszú az út, de rövid az élet,
nem kéne harcolni már.
S ha nehéz a súly, add nekem, kérlek,
én vinném egy életen át.
Egy mélyedés a párnán,
az arcod, mintha látnám,
úgy mint régen.
A képek visszatérnek,
ahogy változnak a fények
a szívemben.
Érted sír egy dallam,
egy régen hallott dalban,
s tég... |
| 2009-12-13 17:58:16 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... tájat. Napkelte előtt szél kerekedett, kemény téli szél, csontjáig hatolt az embernek. Aztán előbukkant a nap, és tündérkertté varázsolta a vidéket. A fákon, bokrokon zúzmara fehérlett, mintha illatos virágzuhatag lepte volna el az ágakat. A megszámlálhatatlan ágak, gallyak finom rajzú erezete, amit a nyári lomb elrejtett a szem elől, most tisztán látszott, fehéren sugárzott külö... |
| 2009-12-13 17:47:01 |
|
|
|
|
|
|
|
... csak, még a kutya meg a macska is eljött attól a gyalázatos, füstös szegény fiútól! Még az állatok se szeretik, hát akkor hogyan szerettem volna én?
A kiscica meg a kiskutya úgy tettek, mintha nagyon örültek volna a találkozásnak. Mintha ők szívesen örökké ott maradnának, úgy nyalták a királylányt.
A királylány nagyon örült, hogy a kiskutya meg a kismacska is az övé lett... |
| 2009-12-13 17:43:44 |
|
|
|
|
|
|
|
... aforizmák és szállóigék azt hívatottak az olvasónak igazolni, hogy kétezer éve a világ és benne az ember nem változott. Mindaz, amit az antik Róma gondolkodói meg- és átéltek, leírtak olyan, mintha a mai világról és a mai emberről szólna. Az anyagot boldogult professzorom Szabó György Sötétben tündöklőbb a fény című könyve alapján közlöm.
Malum quidem nullum est ... |
| 2009-12-13 16:48:06 |
|
|
|
|
