"Porból lettünk, porrá leszünk",
mi megmarad, csak a lelkünk,
elengedi gyarló testünk,
elfelejti földi létünk,
amely csupán egy állomás,
öröm, bánat, vad álmodás,
mégis úgy fáj az elmúlás,
gyötrelmes kín...
Fél éjszakán dédelgettem egy verset,
hogy reggel majd elmondom kedvesemnek,
de hajnaltájt mindegyre kevesebb lett.
mert szólni kezdtek suttogón a kertek....