|
 |
|
|
Hervay Gizella
Két vers
I
Annyira kellesz, hogy - látod -
megtanultam hallgatni érted,
annyira kellesz, hogy
álmaimból könnyedén kilépek,
annyira kellesz,
hogy téged kereslek, nem a szerelmet,
gondolataidba vegyültem,
mint anyja könnyeibe a gyermek.
II
Fáradt szemünkön összefog... |
| 2009-11-27 22:31:40 |
|
|
|
|
|
|
|
Somlyó Zoltán:
ÁLMOK SZŐNYEGÉN
Az álmaimból és reményeimből
szines, süppedő szőnyeget fonok.
És éjjel-nappal fonok egyre-egyre,
a munka édes, sürgető, konok.
Beléfonom a jelen bús magányát
ciprus-színével is kegyetlenül.
Amely fölött az őszi alkonyatban
lágy tétován fehér galamb repül.
Ha elké... |
|
|
| 2009-11-27 18:51:47 |
|
|
|
|
|
|
|
OLY ISMERŐS VAGY
Blok
Oly ismerős vagy, mintha hajdan
éltél is volna már velem.
Másoknál, otthon, utcazajban
meglátom arcod hirtelen.
Te jössz, ha halk nesz kél mögöttem,
ott vagy te, bárhol is legyek.
Hallom kopogni éji csöndben
közelgő könnyű léptedet.
Nem te suhansz el láthatatlan
mellettem, ha ajtót nyitok,... |
| 2009-11-16 22:03:35 |
|
|
|
|
|
|
|
Somlyó Zoltán - Álmok szőnyegén
Az álmaimból és reményeimből
színes, süppedő szőnyeget fonok.
És éjjel-nappal fonok egyre-egyre,
a munka édes, sürgető, konok.
Belé fonom a jelen bús magányát
ciprus-színével is kegyetlenül.
Amely fölött az őszi alkonyatban
lágy tétován fehér galamb repül.
Ha e... |
|
|
| 2009-11-16 00:18:35 |
|
|
|
|
|
|
|
Hervay Gizella: Két vers
l.
Annyira kellesz, hogy - látod -
megtanultam hallgatni érted,
annyira kellesz, hogy
álmaimból könnyedén kilépek,
annyira kellesz,
hogy téged kereslek, nem a szerelmet,
gondolataidba vegyültem, ... |
|
|
| 2009-10-27 06:35:58 |
|
|
|
|
|
|
|
Oly ismerős vagy, mintha hajdan
éltél is volna már velem.
Másoknál, otthon, utcazajban
meglátom arcod hirtelen.
Te jössz, ha halk nesz kél mögöttem,
ott vagy te, bárhol is legyek.
Hallom kopogni éji csöndben
közelgő könnyű léptedet.
Nem te suhansz el láthatatlan
mellettem, ha ajtót nyitok,
légből, párából szőtt alakban,
te álma... |
| 2009-10-14 00:25:19 |
|
|
|
|
|
|
|
Somlyó Zoltán:
Álmok szőnyegén
Az álmaimból és reményeimből
szines, süppedő szőnyeget fonok.
És éjjel-nappal fonok egyre-egyre,
a munka édes, sürgető, konok.
Beléfonom a jelen bús magányát
ciprus-színével is kegyetlenül.
Amely fölött az őszi alkonyatban
lágy tétován fehér galamb repül.
Ha elkészül a ri... |
| 2009-09-30 17:00:42 |
|
|
|
|
|
|
|
Az álmaimból és reményeimből
szines, süppedő szőnyeget fonok.
És éjjel-nappal fonok egyre-egyre,
a munka édes, sürgető, konok.
Beléfonom a jelen bús magányát
ciprus-színével is kegyetlenül.
Amely fölött az őszi alkonyatban
lágy tétován fehér galamb repül.
Ha elkészül a ritkamívű szőnyeg,
nagyboldogan terítem majd elé... |
| 2009-09-29 17:11:04 |
|
|
|
|
|
|
|
Somlyó Zoltán - Álmok szőnyegén
Az álmaimból és reményeimből
színes, süppedő szőnyeget fonok.
És éjjel-nappal fonok egyre-egyre,
a munka édes, sürgető, konok.
Belé fonom a jelen bús magányát
ciprus-színével is kegyetlenül.
Amely fölött az őszi alkonyatban
lágy tétován fehér galamb repül.
Ha elkészül a ritkamívű szőny... |
| 2009-09-21 00:13:31 |
|
|
|
|
|
|
|
Hermann Hesse:
A magány
Egy erős szellem terjesztette szét
A hegyek fölött nagy,fehér kezét.
Tekintetének fénye rám mered,
De én nem félek:nem bánt engemet.
Fekete mélyben bukkantam reája.
Magas csúcsokra csalogat ruhája.
Mély álmaimból gyakran keltem én.
Játszani az élet és halál ösvényén.
S órákon át,míg szívem fájt nekem,... |
| 2009-09-15 19:44:32 |
|
|
|
|
