... fölizzik a várva-várt, a tiszta, nagy meta-poéma!A RADÍRnak köszönd, sok rész-részébe-bódult,hogy legalább negatívban kirajzolódunk.\Üdvöz légyen a Kétágú, a RendíthetetlenHANGVILLA, mely, ha rezgetik, hát rezzen,ám magasságát tartja! Hangja akkor se más,ha lágy érintés éri, vagy sors-kemény csapás.Mindegyike saját hangjával van tele- hát nem is lesz bel
ő
lük soha holmi... |
