|
 |
|
|
MARTON PÁL VERSEI
... |
| 2023-10-17 21:45:23 |
|
|
|
|
|
|
|
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY KÖLTÉSZETE
Csokonai Vitéz Mihály (1773. ... |
|
|
| 2020-03-03 22:30:24 |
|
|
|
|
|
|
|
... vizitúra nélkülem nem is érdekel,
hogy minden átkozott óra meggyötör,
hogy minden megerősít, ami meg... |
| 2018-10-09 18:49:54 |
|
|
|
|
|
|
|
... önérzet simaságán
Esett zökkenő.
Minden anya szépnek látja
Idétlen fiát:
Hátha nem is versed a szép,
Csak fantáziád.
Ugyan nézd - sziszeg a benned
Bennszorult Tamás -
Ezt nehányszor már megírtad,
Azt megírta más.
Itten közhely, amott pátosz,
Színfalszaggató,
Kongó játék, rossz tanulság,
Prédikáció.
S... |
|
|
| 2018-01-20 21:04:06 |
|
|
|
|
|
|
|
... égünk
Hitemet a föld sava se marja
hitemet a sarjadó fű vallja
Virágot is növel majd a kedvem
szellő szórja szirmait felettem
És mert dalom bennszorult szívemben
daloljatok emberek helyettem
Obersovszky Gyula, az 1956-os ( október 26,27,30,31, november 1,2,3,6) Igazság című újságját 1990-ben újraindította. Ekkor ( 1990. ok... |
|
|
| 2017-08-28 05:37:33 |
|
|
|
|
 |
|
|
| ... Búvópatak barlangja az egyik leg... |
| 2016-08-23 09:41:24 |
|
|
|
|
|
|
|
... az éjszakában égünk.
Hitemet a föld sava sem marja,
Hitemet a savanyú föld vallja.
Virágot is növel a kedvem,
Szellő szórja szirmait felettem.... |
| 2016-02-03 05:38:51 |
|
|
|
|
|
|
|
Én meghalok, de mi mégis élünk,
Fáklyaként az éjszakában égünk.
Hitemet a föld sava sem marja,
Hitemet a savanyú föld vallja.
Virágot is növel a kedvem,
Szellő szórja szirmait felettem.
És mert dalom bennszorult szívemben,
Daloljatok emberek helyettem!
... |
| 2016-01-16 08:55:18 |
|
|
|
|
|
|
|
... körme a fiú nyakából,
Kifogy minden erő a horgas-inából.6
Szeme is kidülled, véres könnyel telve,
Mint egy nagy csoroszlya,7 lóg ki zöldes nyelve:
Nem kiment belőle, bennszorult a pára,
Ahogy eltátotta, úgy maradt az álla.
10
Akkor fogja Toldi, jót kanyarít véle,
És a kanhoz vágja, mely rohan feléje;
Fölkel az dühösen, s hogy megi... |
| 2015-08-21 18:00:07 |
|
|
|
|
|
|
|
... búcsú. Talán ez lesz az utolsó közös sétánk. A keresztúthoz érve megtorpantunk egy pillanatra. Aztán lassan átöleltük egymást, szorosabban, mint máskor. Úgy, hogy szinte fájt. Úgy, hogy bennszorult a levegő. Mindent olyan lassan, olyan végérvényesen. Nem szólva, csak ölelve és lecsókolva az átkozott könnyeket. Mert ennek is vége. Lassan indulok tovább. Egy másik irányba.
... |
| 2015-06-29 20:29:18 |
|
|
|
|
