|
|
|
...
ÁLOMORSZÁGBAN
Egyszer a szívem elkezdett fájni,
S mentem, mesében mint a királyfi;
Tündérlány képe úszott előttem,
Álomországban, ezüsterdőben.
Ezüsterdőben tétova bolygok,
Jaj, ez az erdő végződn... |
2020-02-27 22:00:51 |
|
|
|
|
|
|
... loppal,
lámpája fénye melyre odavillan.
Marad Rinaldo. Rilos neki - s okkal -
járni, amerre mind e csoda csillan:
viszontlátásig beste, veszedelmes
vadak közt bolyg a remete szerelmes.
Csak ha leszáll az est, s ha cinkos árnyék
keríti már a titkos szeretőket,
pár boldog óra, éji, gyors ajándék
von ott fölébük lombos, zöld te... |
|
2014-03-12 12:32:04 |
|
|
|
|
|
|
... nézel, más lesz az, sötét.
Szárnyad a zord való, mordképü ölyv, te,
Miért fosztod ki a költő szivét?
Hogyan becsüljön téged, hogy szeressen,
Ha nem hagyod, hogy bolygva a merő
Ékköves égen, kincseket keressen?
Hisz oly bátran szállt az egekre ő!
Nem szállitottad földre Dianát,
Nem verted fák közül ki a driádot,[162]
Hogy köl... |
2013-10-11 16:58:05 |
|
|
|
|
|
|
... nap átszivárog.
3
Szeretem a hölgy szép szemét, midőn
Egyszerre könnyet hullat és mosolyg,
S a még le nem simult bánatredőn
Félénk örömnek kétes lángja bolyg.
Szeretem, hogyha - mint tavasz-mezőn
Árnyékot napfény - tréfa űz komolyt:
Ez a hullámos emberszív nedélye:
Halandó létünk cukrozott epéje.
4
Szer... |
|
2013-10-03 08:51:44 |
|
|
|
|
|
|
KEMÉNY ZSIGMOND
A SZÍV ÖRVÉNYEI
KISREGÉNYEK ÉS ELBESZÉLÉSEK
Szerkesztette: Tóth Gyula
TARTALOM
A SZÍV ÖRVÉNYEI
KÉT BOLDOG
ALHIKMET, A VÉN TÖRPE
POHARAZÁS ALATT
A SZERELEM ÉLETE
DEBORAH
A SZÍV ÖRVÉNYEI
1
Reggeli ... |
|
2013-02-10 10:01:23 |
|
|
|
|
|
|
... mindig megtapsolják,
Ha tart zajos beszédeket.
De nagyot tenni hol, a pálya,
S alkotni hol rá az anyag?
E hon hiú küzdés hazája,
Nem él és halni is hanyag;
S ha bolygat nagyravágyóbb szellem,
Idegent szolgálsz véred ellen;
Babér magyarnak nem terem,
Annak születni gyötrelem.
Igy végzi hősünk honn búja
S becsvágya büszke ... |
2011-02-21 08:21:37 |
|
|
|
|
|
|
... hármoniája
Megzendül, a lélek halba,
Meg nem szűnik hallani,
S lassan, lágyan elringatják
Édes álom karjai.
1847
EGY TAVASZI NAP.
I.
Bolygunk a mezőkön,
Virágot szedünk,
Rezgő lombok árnyán
Meg-megpihenünk.
Oh ily zöld az erdő,
Oh ily kék az ég,
Ily piros a rózsa
N... |
2010-11-12 19:42:35 |
|
|
|
|