|
 |
|
|
... varrni, mert aki ezt megteszi másnapra megvakul. Berzencén ezt rigmusban fejezik ki:
,,Szent György napján inget varrtam, Márok napján megvakultam.“
Úgy vélik például a bukovinai magyarok, az Ipoly menti falvak lakói is, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol.
A Szent György-nap előtt megszólaló béka a medvesalji falvak... |
| 2024-04-24 20:40:01 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... és mutatós tojásokat eredményezett. A Sárközben a bátai római katolikusok körében és Váralján volt divatban, illetve hasonló technikával, csak más motívumokkal díszítették tojásaikat a bukovinai székelyek. A hímzők a nyers vagy főtt tojás felületére méhviasszal rajzolták meg a mintát festés előtt. A rajzok geometrikus motívumokból, virágornamentikából, stilizált állatábrázolásokbó... |
|
|
| 2024-03-31 21:02:35 |
|
|
|
|
|
|
|
... avarkori sírban találtak már festett, karcolt díszű tojást. Ez a honfoglalás kora előtti idő!
A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a bukovinai székelyek napjainkig megtartották
A tojásfestés nem hungarikum. Népszokásként főként kelet-Európában jellemző ma is. Hajdanán egyszínűek voltak a tojások, idővel aztán kialakult... |
| 2024-03-29 16:33:32 |
|
|
|
|
|
|
|
... Bukovinába került székelyek öt falut alapítottak: Istensegíts (Ţibeni), Fogadjisten (Iacobeşti), Józseffalva (Vornicenii Mari), Hadikfalva (Dorneşti) és Andrásfalva (Măneuţi).
A bukovinai székelyekről Sára Sándor készített dokumentumfilmet ,,Sír az út előttem"
A székelység nem felejtett: a 19-20. század fordulóján, 1899-ben Csík-Madéfalván hatalmas kőosz... |
|
|
| 2023-01-07 00:26:45 |
|
|
|
|
|
|
|
Ezer arcú Kárpát-medence
Bukovinai nemzetek 1902-ben, balról jobbra.
Hátsó sor: hucul, magyar, cigány.
Középső sor: lipován, zsidó, lengyel, német.
Alsó sor: román, ruszin.
... |
|
|
| 2023-01-07 00:20:06 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... elsősorban az Erdély keleti részén található Székelyföldön élnek, de székelynek vallja magát a Brassótól Nagyszebenig húzódó, úgynevezett Szászföld magyar ajkú lakosságának nagy része is. A bukovinai székelyek az 1764-es ,,madéfalvi veszedelem" után menekültek át a Kárpátokon túlra, onnan a 19. és a 20. században telepítették vissza őket, ma főként Tolna és Baranya megy... |
| 2022-10-18 21:15:38 |
|
|
|
|
|
|
|
... eső.
Jászdózsán a mennydörgés, akárcsak az aznapi eső, bő termést jelent.
Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz. Úgy vélik például a bukovinai magyarok, az Ipoly menti falvak lakói is, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol.
A Szent György-nap előtt megszólaló béka a medvesalji falvakban ... |
| 2022-04-24 20:03:55 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... tizenkét szegény sorsú ember, például koldus lábát. A liturgikus gyakorlat népi sarjadéka lehet, hogy Gyergyószentmiklóson a pap 12 gyermek lábát mosta meg nagycsütörtökön. Istensegíts bukovinai székely faluban a módosabb gazdák megmosták 12 meghívott szegény ember lábát, és meg is vendégelték őket. Mindezek leegyszerűsödött változataként a 20. század elején szinte általánosnak mo... |
| 2022-04-14 08:09:19 |
|
|
|
|
|
|
|
... amellyel vízkereszt napján a gazda vagy a házszentelésre érkező pap egyik kísérője felírta a szoba ajtajára a három bölcs király nevének kezdőbetűjét és az évszámot: 19 + G + M + B + 82. A bukovinai Andrásfalván évente más-más gazda udvarán szentelt a pap vizet a falu népe számára.
Legtöbb helyen a szenteltvíz dézsákban, kádakban állt a sekrestyében vagy a templom arra ... |
| 2022-01-06 16:02:32 |
|
|
|
|
|
|
|
... egymással.
Újesztendő napján nem szabad semmit kiadni a házból, mert elszáll a tehén haszna- tartották ezen a napon.
Január első napja kiváltképp a férjjóslásra alkalmas . A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit lát először az eladó leány, olyan nevű ember lesz a férje. Máshol tükröt tettek a lányok fejük alá, hogy megálmodják a ... |
| 2022-01-01 15:38:46 |
|
|
|
|
