|
 |
|
|
A növény - latin nevén Tropaeolum majus - baktériumok, vírusok, gombák szaporodását gátló, valamint a vérkeringést serkentő hatásának köszönheti az elismerést.
A rikító sárga, illetve narancssárga virágú kúszónövény fogyasztása részb... |
| 2024-01-16 22:36:26 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... testvéremtől kapott. Nekem nem jutott eszembe, hogy meleg papucsot vegyek neki, pedig mindig fázik a vékonyka lába. Figyelem, ahogy alig-sóhajjal leül, és egy pillanatra maga elé mered. Elszorul a szívem. Kezd vele nagyon elbánni az idő. Elvette a határozott járását, finom női vonásait átrajzolta egy öregasszony arcává. Már nem érdekli más, csak hogy mit főztem, mert az évezredes ... |
|
|
| 2024-01-05 10:41:22 |
|
|
|
|
|
|
|
... szívem minden dobbanását
hangosabban hallhatom.
.
Tudod, a csend betakar néha:
a félhomályban rám borul,
s ha a magány újra a kez... |
| 2023-12-09 20:16:57 |
|
|
|
|
|
|
|
TANMESÉK
A FAVÁGÓ /tanmese/
Réges-régen élt egyszer egy öreg fa... |
|
|
| 2023-05-29 21:00:29 |
|
|
|
|
|
|
|
Lesznai Anna: Szilveszter hídján
Hej, lángol a rőzse, dalos kandalló,
hamvadó rőzse, daloló palló.
Évből az évbe karcsún hidalló
Szilveszter hídja: most általléplek.
Mit vigyek magammal az eredő évbe?
Mit vonjak magammal a révülő révbe?... |
|
|
| 2022-12-31 12:43:47 |
|
|
|
|
|
|
|
KARÁCSONYI TÖRTÉNETEK 2.
... |
| 2022-12-22 12:30:25 |
|
|
|
|
|
|
|
... Árpád
Pilinszky János: ŐSZI VÁZLAT
A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.
Riadtan elszorul szived,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is i... |
| 2022-11-21 21:00:34 |
|
|
|
|
|
|
|
... könnyet ont a szürke őszi ég,
zordan borong ... |
| 2022-10-14 18:10:11 |
|
|
|
|
|
|
|
... szeret!
Pilinszky János: ŐSZI VÁZLAT
A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.
Riadtan elszorul szived,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is... |
| 2022-09-20 19:00:49 |
|
|
|
|
|
|
|
... hallgatom,
a szívem minden dobbanását
hangosabban hallhatom.
Tudod, a csend betakar néha:
a félhomályban rám borul,
s ha a magány újra a kezét nyújtja,
a torkom fájón elszorul.
Tudod a csend fáj is néha:
esténként, ha magányos vagyok,
rád gondolok, s a magányom tüzére
még egy lapáttal rárakok.
... |
| 2022-09-16 15:10:41 |
|
|
|
|
