Úgy folyik el az idő. Már augusztus második felében járunk, s ez a nyár valahogyan nyűgösebb volt. Lehet, hogy én veszek mindent a szívemre, a sok változás körülöttem kizökkent a nyugalomból. A terasz átépítése, apró hibák, amiket ki kellett javíttatni, a sok gyom, ami lassan ismét legyőz. Az lehet a baj, hogy egyszerűen nem tudok kikapcsolni, és mindent meg akarok oldani.
Er... |
