Uram!
Süket világban élek, és én is bezárkózom süketségembe Előled. Futok, bújok, nehogy meghalljam szavadat. Sietek, vásárolok, fenyőfadíszítést és ajándékozást tervezek, mindeközben elkerüllek Téged, nehogy le kelljen ülni Veled egy kicsit beszélgetni.
Idejét sem tudom, mikor beszélgettünk, Uram... Nem a sablonos bájcsevejre gondolok, hanem arra, amikor tényleg eléd... |