... akkor is bosszankodol,
Mert a cipődre hugyozol.
Fáradt leszel, mint a kutya,
Nem szelel a segged lyuka.
Nem kell akkor már menyecske,
Mekegve szarsz, mint a lecske.
S ha elvégzed, sóhajtsz nagyot,
Búsan várod az alkonyod.
Mivel napod lemenőben,
Végsőt szarsz a lepedőben.
Nem álmodsz boldogságról,
Fingd ki magad a v... |
