KISS JUDIT ÁGNES
MESE ELALVÁSHOZ
Esténként a székre teszem
Sorsom, mikor levetkőzöm.
Csupasz vagyok, két tenyerem
Között halottaid őrzöm.
Lefekvéskor végzetedet
A fogasra felakasztod,
Összefonod két kezedet,
Ne lássák, mit rejt, az arcot.
Könyörgésre kulcsolt kézzel
Önmagunkból szabadságra... |