|
|
|
Gyurkovics Tibor:
Dob
Egészen sárga a virág,
zuhan a nap, fejünkre száll,
vízbe lógatjuk lábunkat,
ülünk a mólón, nyár van, nyár.
A víz dobog mint könyű dob,
a mohó napot elnyeli,
Szeretlek. Égre-földre már.
Nincsenek feltételei.
... |
2010-01-23 19:36:57 |
|
|
|
|
|
|
Gyurkovics Tibor
Lebegés
Csak arra emlékszem hogy éltem
aztán arra hogy meghalok
lebegtem a homályos fényben
de tudtam - a tiéd vagyok.
... |
|
2010-01-23 19:23:58 |
|
|
|
|
|
|
Gyurkovics Tibor:
Valaki sír...
Valaki sír az ablakon
lefolyik a könnye
ahogy kívülről hallgatom
nem is tudom hogy könny-e?
Vagy ez maga a lét vize
magából az időből
folyik elő s azt jelzi hogy
nem kezdhetem elölről.
... |
2010-01-23 19:22:21 |
|
|
|
|
|
|
Gyurkovics Tibor:
A Test Balladája
Használtam én a testemet
feszítettem és kifacsartam
és többet éltem mint lehet
és többet mint amit akartam
bár tudtam hogy majd eltörik
a kezemben a kis faág
és hétfő hajnali ötig
a birodalom visszavág
Öltem magamban mérgeket
tüskék szikráztak a hajamban
úgy égettem... |
|
2010-01-23 19:21:39 |
|
|
|
|
|
|
...
Gyurkovics Tibor:
Négy évszak
Valakitől én azt tanultam,
a szeretetnek nincs határa,
nagy kék kabátban volt, hajára
hó hullt a sál mellett csokorban,
s kiment a ház nagy udvarába.
Ment lefelé a hóesésbe,
a lépés örök ütemével,
mint aki tudja, ... |
|
2010-01-21 17:43:58 |
|
|
|
|
|
|
Gyurkovics Tibor:
Örökké
Örökké van a táj, a fák, az almakertek,
a fák végén a lomb vagy a diólevél,
miket úgy hajt a szél, mint halakat a gyermek,
ahogy ujjaival a víz széléhez ér.
Lenn ember ballag át, az aszfalt néma útja
kígyózik bőrösen és lendül és ragyog,
a lebegő ködök a levegőbe fúrva
egyhelyben fekszenek, mint fára... |
2010-01-21 05:49:28 |
|
|
|
|
|
|
Gyurkovics Tibor: Arc
Bejön egy arc és nem megy többet el.
Egészen behajol a képbe.
Tapogatózó ujjunk alatt ver
a homlok érverése.
Nem gondoltuk, hogy ez lesz az az arc.
Nem néztük jól meg az ablakkeretben.
De tarkójára tűz a nap
és értjük őt már egyre fényesebben.
Nem gondoltuk, hogy ez lesz az az arc.
Szabálytalan az orra, s... |
2010-01-19 14:04:32 |
|
|
|
|
|
|
Gyurkovics Tibor:
Szeress
Nyomd csak az arcodat az archoz,
végül is szeress valakit,
az ember amíg él,naponta
új szerepet alakít,
de nagyon szeress,nagyon szoríts,
akár csak egy pillanatig,
mert évekig elél az ember,
amíg valakit elveszít.... |
2010-01-16 18:53:56 |
|
|
|
|
|
|
...
Gyurkovics Tibor
Örökké
Örökké van a táj, a fák, az almakertek,
a fák végén a lomb vagy a diólevél,
miket úgy hajt a szél, mint halakat a gyermek,
ahogy ujjaival a víz széléhez ér.
Lenn ember ballag át, az aszfalt néma útja
kígyózik bőrösen és lendül és ragyog,
a lebegő ködök a levegőbe fúrva
egy helyben fekszenek... |
2010-01-14 11:01:36 |
|
|
|
|
|
|
GYURKOVICS TIBOR:
FÉNYBŐL-ÁRNYÉKBÓL
Fényből árnyékból álló test vagy
halálos repülő
indokolatlan benned ami ember
indokolatlan ami nő
örökös tűzkarokba fognak
az égig érő kínjaid
de a földön az agyonégett földön
örökké emel valakid
röpülj vagy sírj a könnyeidnek
arcomra hullik harmata
röpülj röpülj én tart... |
2010-01-13 09:46:15 |
|
|
|
|