|
 |
|
|
... én szememben nincs különb virág,
Mint a szelíd, a bájos Marguerit!
Keblemre tűzöm, hogy járjon velem,
Mint hű barátom, gyöngéd mesterem.
A büszke rózsa gyorsan hervad. Ám
Az én virágom tartós, mert vidám,
Mindig vidám a bájos Marguerit!
Ha szívemen van: édes nyugalom
Lebeg körűl. Átváltozik dalom.
Nem küzd, nem gyűlöl. Dac s... |
| 2010-02-03 22:03:42 |
|
|
|
|
|
|
|
... fohász egy álmot elsodor.
Hervasztja naphő, rejteke a szélnek,
Mint elhagyott, száraz virágbokor.
Köd, szürke köd vonul minden keresztül;
Lemondás búja, néma hervadás.
Nem fáj; de lényem mégis összerezdül;
Nincs jajszava; de némasága gyász.
Tengődve élek a rideg valóban,
Mióta lelkemet nem áltatom.
Nem azt sajná... |
|
|
| 2010-02-03 19:57:27 |
|
|
|
|
|
|
|
... emberünk
s néma imát mondj mivelünk;
tekints némán az égre fel, -
egy pillantást megérdemel.
Minden tövön száz kék katáng
mondja némán hogy "Mi Atyánk"
s hervad hamar és boldogan,
benne mert új élet fogan.
Mert küllőkkel bár töretünk,
kocsikenőcs a kenetünk;
míg az égre felnézhetünk,
örök élet az életünk...
... |
| 2010-02-03 10:53:37 |
|
|
|
|
|
|
|
... Csupán orrfacsaró bűzt szagolok, egy eldübörgő teherautó nyomán.
Tekintetem megpihen egy apró virágon. Kedves, apró élet. Nem öncélúan, de mások kedvében járva ringva ingadozik, majd hervad el. Emberek jönnek. Jönnek? Szinte futnak keresztül rajtam, és utánuk érzem parfümjeik töményen keveredő szagát. Nem, ez nem illat. Tüsszentek. Senki nem szól, csak suhannak mellettem árny... |
|
|
| 2010-02-02 20:42:06 |
|
|
|
|
|
|
|
... elébe:
Mert szívünk nem veszti el szerelmét.
Hamvam' a te hamvad közelébe
Fogja vonni boldog, édes emlék.
Együtt élünk és együtt veszünk
S porladozva is ölelkezünk.
Hervadás, halál, múlás regéi,
Nem hiszek én bennetek! Hiába,
Szerelmünket ez a sors nem éri;
Nincsen annak vége, nincs halála.
Időt az nem ismer; kezdete
So... |
|
|
| 2010-02-02 20:32:43 |
|
|
|
|
|
|
|
... tegnap, tegnap más világ volt,
A könnyű szív ma oly nehéz.
Futó percek, halk lámpafénynél
Pírban izzó találkozás,
Mi tegnap fakadt, máma nyílik,
Nehéz kehelyben hervadás.
S mi aztán jött, csend és magány volt:
A szürke órák és kemény
Szavaknak fájó horzsolása, -
Hosszú napok, kevés remény, -
Az ólmos keblű szürke éjjek,
S a ne... |
| 2010-02-02 11:09:04 |
|
|
|
|
|
|
|
... múl,
Majd éji lehelltén a komor ősznek
A csermelye fagy,a rózsa lehull.
Míg bátor erőben kérkedik a lét,
És a liget ernyős rejteket ad,
Most éljük az éltet,hervad is az bár,
A múltnak azért emléke marad.
Nézd a magas égnek csillagírását,
Mely érzeni és szeretni tanít!
Ó hadd szemeidben visszaragyogni,
Mit lelkem epedve ... |
| 2010-02-02 09:34:19 |
|
|
|
|
|
|
|
... formát ölt itt a mulandó,
Muzsika lesz minden fájdalom,
Mély magányban, ami maradandó,
Föltámad a harmadik napon.
Elpusztulhat gyönyörű világa,
Úr l... |
| 2010-02-01 22:38:32 |
|
|
|
|
|
|
|
... elültethetsz.
Kedvesség és nevetés a locsolás,... |
| 2010-02-01 18:23:05 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Petőfi Sándor
Verseim
A költészet fája életem,
Minden versem egy levélke rajt.
Fa, levél el fog hervadni majd,
A felejtés szele rásóhajt.
És mivelhogy elhervadni fog,
Ne is ápolgassam én e fát?
Más hasznot ha nem hajt: legalább,
Amíg élek, hűs árnyékot ád.
Pest, 1844. szeptember
... |
| 2010-02-01 13:50:09 |
|
|
|
|
