|
|
|
MARTON PÁL VERSEI
... |
2023-10-17 21:45:23 |
|
|
|
|
|
|
Johann Wolfgang Goethe: Charlotte von Steinhez
Miért adtad mély tekintetünket,
hogy jövőnket sejtse szűntelen,
s ne ringasson üdvösségbe minket
földi boldogság, se szerelem?
Miért adtad, végzet, azt az érzést,
mely a furcsa forgatagon át
kémlelőn egymás szemébe néz és
tudja kettőnk igaz viszonyát?
Ó, hiszen oly sokezernyi tompa
embe... |
|
2023-10-08 08:30:49 |
|
|
|
|
|
|
A részvételi buzgóság
(A Szentháromság ünnepe utáni X. vasárnapra)
Lukács 19,41-48
Ó, Fényem, hogyan van az, hogy Te úgy elszomorodtál?
Vígságom, mért búsulsz? Mi nagy teher van szíveden?
Jaj, énmiattam sírsz Te, mert eljátszom esztelen
Kegyelmed drága napját, mit a megtérésemre adtál.
Ó, méltó nem vagyok rá, hogy Te engem látoga... |
2023-10-03 07:31:47 |
|
|
|
|
|
|
Odakint búcsúzik a nyár,
Rőt levél remeg a fán.
Sietve búcsúzik a nyár,
Por szitál lépte nyomán.
Szeptember söpör már a tereken,
Sírnak az őszi kertek.
Közöttük szalad még a szerelem,
Kifakult álmot kerget.
Én őrzö... |
|
2023-09-30 23:24:55 |
|
|
|
|
|
|
Jusson eszedbe, mi oly messze tűnt,
az az idő, mi csak tiéd s enyém,
ó, sokkalta szebb volt az életünk,
és ragyogóbb, hisz dőlt ránk a fény.
Kupacban áll a sok holt falevél -
a tűnt nyarak emléke int,
kupacban áll már a sok holt levél,... |
2023-09-27 23:37:36 |
|
|
|
|
|
|
TORDAY TEODÓRA ÉVA VERSEI
... |
2023-09-24 21:00:47 |
|
|
|
|
|
|
Lajkó Gábor - Naplemente
Lenyugvó fényével
búcsút int a Nap.
Vakítón küld felém
fénysugarakat.
Ég alja elpirul,
mint egy ifjú lány,
szél játszik hajával
ősznek alkonyán.
Messze, a távolban
egy madár repül.
Tengeré... |
2023-09-22 19:44:43 |
|
|
|
|
|
|
Búcsúzik a fecske madár
Búcsúzik a fecske madár
Búcsút int a nyárnak
Dróton ülve,indulásra várnak
Indulásra ,más vidékre
Billegteti szárnyát
Erős-e már hosszú útra
Neki indulhat-e a távnak
Búcsúzik a fecske madár
Vége... |
2023-09-18 18:54:42 |
|
|
|
|
|
|
Életutam
Bimbó koromban még, szép zsenge tavaszomban
Árvává tett a zord halál. Bús éjszaka
Homálya vett körül. Járványok bősz hada
Emésztett. Számtalan csapás közt bágyadoztam.
Időm bajokban telt, sóhajban, panaszokban.
Az élet sok, szilárd pillérnek hitt java
Megrendült - sajnos -, s a semmibe tűnt tova.
Egyedül vonszolom magam e... |
2023-09-18 07:21:15 |
|
|
|
|