|
 |
|
|
Ady Endre: A nincsen himnusza
A Hajnal nem ragyogó,
Az Éj fehéren lebben,
Az Isten nem jóságos,
Az Ördög nem kegyetlen.
A Nyár fagyos jégverem,
A Tél hevitő hőség,
Piros virág a Bánat
S fekete a Dicsőség.
Bivaly-fekete a hó,
Fehér a szurok korma,
A Van csak egy rossz álom
S a valóság a Volna.
A... |
| 2010-06-04 14:09:18 |
|
|
|
|
|
|
|
... járok.
Kedves dalos madárkáink
sorra visszatérnek,
pirkadattól, alkonyatig,
zeng a madárének.
Erdő, mező felöltötte
zöldselyem ruháját,
abban küldi Isten elé,
hangtalan imáját.
Így ér véget, halálnak is
fagyos téli álma,
temetőkben felpattan a
horpadt sírok zára!
Ha végig zeng a föld felett,... |
|
|
| 2010-06-04 14:05:36 |
|
|
|
|
|
|
|
JÓZSEF ATTILA: KIÁLTUNK ISTENHEZ
Isten!
Kiáltunk hozzád:
Légy a mi érző, meleg bőrünk,
Mert megnyúztak bennünket,
A fájdalomtól már semmit se látunk
És hiába, hiába tapogatózunk,
Nem érezzük meg a dolgokat,
Csak azt, ho... |
| 2010-06-04 13:57:38 |
|
|
|
|
|
|
|
Uram Jézus Krisztus, élő Isten Fia, könyörülj rajtam, bűnösön!
Uram Jézus Krisztus, élő Isten Fia, könyörülj rajtam, bűnösön!
Uram Jézus Krisztus, élő Isten Fia, könyörülj rajtam, bűnösön!... |
|
|
| 2010-06-04 13:55:58 |
|
|
|
|
|
|
|
... csillagozni hajt a vágyam;
Elemem: a határtalanság,
Bizarr felhők kék magasság... |
|
|
| 2010-06-04 13:52:56 |
|
|
|
|
|
|
|
... égned!
Pusztább leszel ma a Hortobágynál
S csendűl fölötted keleti ének,
Urad leszünk ma, lelked lefojtjuk,
Tort ülünk rajtad, kegyetlent, rémest,
Ma hadd örűljön a honi isten,
Egész Szent-Gallent oltárúl égesd!
Huj! Égjen égve! Nótát melléje,
Tisza partjárúl, puszta hazárúl;
Szóljon zokogva bús magyar nóta,
Dicséret a mi üre... |
| 2010-06-04 13:51:41 |
|
|
|
|
|
|
|
ADY ENDRE: ISTEN, A VIGASZTALAN
Ő: Minden, de áldani nem tud,
Ő: Minden, de senkit se büntet,
Ő teljesíti az Időt
S nem érti meg a mi szívünket.
Hatalmasabb a Jehovánál,
Ő a hideg ámennek atyja,
Ő csak mosolyog és akar
S egy fagyott Nap az ábrázatja.
Úgy forgatja a Mindenséget,
Mintha unott játékot űzne,
Egy-e... |
| 2010-06-04 13:37:36 |
|
|
|
|
|
|
|
ADY ENDRE: AZ ÉJSZAKAI ISTEN
Meg-megtréfál az én Istenem,
A régi tromfot visszaadja:
Elszökik tőlem virradatra.
(Velem van egész éjszakán.)
Jön néha-néha egy jó napom,
Mikor egész valóját látom,
De soha-soha napvilágon.
(Velem van s mindig éjszakán.)
Olyan ő, mint az asszonyok:
Imádtatja nagyszerű lényét,
De e... |
| 2010-06-04 13:35:47 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... Vermes tanár cikket írt az első számba. A főispánnak is feltűnt - szegény professzornak szerencséje, hogy beteg. Az asszony hallgatta, valami fáradt megkönnyebbüléssel, hogy ő már hál Isten, túl van a mondanivalóján. Rég tudta ezt, hogy hiábavaló. És mialatt beszélt, érezte a sajátos könnyű zaklatását két idegen, gúnyos vagy szomorú férfiszem sugarának. Akkor történt, hogy a... |
| 2010-06-04 13:28:38 |
|
|
|
|
|
|
|
ADY ENDRE: JÖN AZ ISTEN
Oszlik lelkemnek barna gyásza:
Nagy, fehér fényben jön az Isten,
Hogy ellenségim leigázza.
Az arcát még titkolja, rejti,
De Nap-szemét nagy szánalommal
Most már sokszor rajtam felejti.
És hogyha néha-néha győzök,
Ő járt, az Isten, járt előttem,
Kivonta kardját, megelőzött.
Hallom, ahog... |
| 2010-06-04 13:22:27 |
|
|
|
|
