...
Reményik Sándor - Az árnyék-kapitány
Állok, árnyék - a parancsnoki hídon.
És vérző vággyal végtelenbe nézek,
S a homlokomat néha megsimítom.
Lovaggá ütött a sors kő-keze,
Rangot adott - de nem adott erőt.
Erő nélkül, haj, mit kezdjek vele?
Ráforrasztott a parancsnoki hídra, -
S én hídkorlátnak dűlve kém... |