Keresés: kiad?j?nak, József Attila élete (1905-1937), 250 éve született korának egyik leghíresebb francia írónője, Oláh Imre : A Nimrud Hagyomány , Bárczi Géza: A , Méhely L.: A háború biológiája, Méhely L:A fajtagadás hóbortja, Somogyi József: A faj II. rész, Mi lesz a zsidókkal?, A MAGyar FAJVÉDELEM ÚTTÖRŐI 3., Fenyő D. György:, , József Attila élete (1905-1937), Juhász előszavával, a füzetet hirdette a Makói Friss Újság november 12-i száma. Kötete ügyében több alkalommal is beutazott a szegedi Koroknay József nyomdájába, amely szerkesztőségként és kiadóhivatalként egyaránt funkcionált. Barátságot kötött a fiatalokkal, akik ezt az intézményt választották gyülekezőhelyül: Ferber Andorral, Berczeli Anzelm Károllyal, Kormányos Istvánnal, Szab, 250 éve született korának egyik leghíresebb francia írónője, olvasója volt Rousseau-nak, aki irodalmi munkásságára nagy hatással volt, és akiről már 22 éves korában lelkes könyvet is írt: Lettres sur les ouvrages et le caractère de J. J. Rousseau (2. kiad. Párizs, 1789) címmel. Élénk részt vett a forradalmat elősegítő irodalmi mozgalmakban is; csak halála után megjelent: Considérations sur les principaux événements de la révolution fra, Oláh Imre : A Nimrud Hagyomány , lenyűgözi az a csodás látvány, amikor felfedezzük, hogy, ez a "hatalmas vadász az úr előtt" uralja az egész égboltot és látható az északi és a déli féltekén is."... , "ŐSI GYÖKÉR" KIADÁSA, BUENOS AIRES, 1985, BEVEZETÉS, Minden magyar ember ismeri mondavilágunk egyik legszebb hagyományát - a Csodaszarvasról. Erről az ékesen bemutatot, Bárczi Géza: A , feljegyzés szerint vásári tolvajok titkos szavait tartalmazza, Jablonczay Petes János, a Hajdúkerület főjegyzője, készítette 1782-ben. A szójegyzéket, mely nyomtatásban is megjelent volt, hárman is kiadták egymástól függetlenül: SIMAI ÖDÖN Dugonics nyomán: Nyr. XXXII, 399 kk., azután GYŐRFFY ISTVÁN a túrkevei városi levéltár jegyzőkönyvéből: Nyr. XXXIX, 328 kk., végül BALASSA JÓZS, Méhely L.: A háború biológiája, ismeretlenhez, akkor csak elméleti alapon lehetett hozzászólni., [2] Darwin, A fajok eredete, I, 1873, 86. lap., [3] Malthus, Essay on the principle of population, 1826, VI. kiadás., [4] Darwin, Az ember származása és az ivari kiválás, I. köt., 1884, 293. I. (A magyar fordítás tévesen 17 és ½ évet mond.), [5] H. E. Ziegler, Die Naturwis, Méhely L:A fajtagadás hóbortja, tehetségek s azak fejlődésének vizsgálata)., [10] Gustav le Bon, Psychol. Grundges. in der Völkerentwickl., 1922. 39. l., [11] H. Günther, Rassenkunde der deutschen Volkes, 12. kiad. 1932., [12] H. Weinert, Die Rassen der Menschheit, 1935, 134. l., [13] Egon Frhr. von Eickstedt, Die rassischen Grundlagen d. deutschen Volkstums, 1934. 53. l.|, Somogyi József: A faj II. rész, feminae ignorant.« (Tacitus: Germania 19.), [3] V. ö. Gonzague de Reynold: Die Tragik Europas. Vita Nova, Luzern, 1935. 265. kk. l., [4] V. ö. Hitler: Mein Kampf. 27. kiad. München 1933. 317. k., 323. k. l., [5] Chamberlain: Die Grundlagen des neunzehnten Jahrhunderts. 267. kk. l., [6] Günther: Der nordische Gedanke. 3. kiad. Lehmann, M, Mi lesz a zsidókkal?, baj, nem a vallás, hanem a faj!, Egyik legnagyobb emberük, Lord Beakonsfield (D’Israeli) megírta már: , Nem nyelv és vallás teszi a fajt, hanem a vér, . (Tauchnitz kiadás. Endymion. II. k. 24. l.) , Akik a dolgokat nem felületesen, hanem mélyebb alapjukban, okaikban vizsgálják, eddig is jól tudták, hogy társadalmi, gazdasági, polit, A MAGyar FAJVÉDELEM ÚTTÖRŐI 3., egyszerű, igénytelen külsejű kis nyomtatvány került forgalomba a főváros munkásnegyedeiben. A kis füzet a Közérdekű Levelek címet viselte. Havonta kétszer jelent meg, felelős szerkesztője és kiadója Gálócsy Árpád volt. Ezek a röpiratok hamarosan a nemzeti társadalom legfontosabb szellemi harci eszközévé lettek az újra meginduló, bomlasztó marxista agitációval szemben vívott harcáb, Fenyő D. György:, az utótörténetért is hálásak lehetünk neki.13 , , Jegyzetek , 1 Tverdota György: A komor föltámadás titka. A József Attila-kultusz születése. Hn. 1998. Pannonica Kiadó. A Horger-ügy metamorfózisa című fejezet. 43-66. old. És: Kortársak József Attiláról I-III. Szerkesztette Bokor László, sajtó alá rendezte Tverdota György. Bp. 1987. Akadémiai Kiadó. 2173 o, , ,KiNeHagyd, Ki Ne Hagyd