|
|
|
... hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban.
Amikor szembesültél azzal, hogy "nincs".
Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül - a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük.
Utólag.
És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt fölkelések, a rosszkedvű morgáso... |
2024-04-07 12:34:31 |
|
|
|
|
|
|
... hogy a vesztés pillanatában szeretted
a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy "nincs".
Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva,
egyedül - a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag.
És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt
fölkelések, a rosszkedvű morgáso... |
|
2024-01-19 05:06:15 |
|
|
|
|
|
|
... valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy "nincs". Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül - a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag.
És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt fölkelések, a rosszkedvű morgások, vesze... |
2024-01-16 08:45:38 |
|
|
|
|
|
|
... emberek felé. Hogy magányodnak talán éppen a zártságod az oka. "Ereszd le kővárad hídját, hogy bejöhessenek rajta."
Sokan megtették, s most azt írják nekem, itt maradtak vesztesen, kifosztva. Miféle tanácsokat adok én?
Igazatok van! Nem írtam meg, mit értek nyitottságon.
Nem Pinokkió naivitását, aki bárhová elcsalható, bármiféle Róka komával.
Csak az erős és ér... |
|
2024-01-10 16:38:27 |
|
|
|
|
|
|
... hiába,
belesikoltani a világba
nem érdemes: a néma bánat
maradjon meg csak önmagának!
Bár olykor érzem: tűrhetetlen
és nem bírom már türelemmel,
hogy így maradtam, így kifosztva,
kedveseimtől elrabolva,
hogy mérhetetlen messze élnek -
kinek zokogjam, tán a szélnek?
Szívemben elbődül a bánat,
de csak befelé önmagának!... |
|
2023-10-17 11:58:11 |
|
|
|
|
|
|
... fákról,
a szőlőtőke roskad a fürtöktől, csak szüretre vár,
a mezőről is elkívánkozik a széna.
Kertekből és földekről pincékbe és kamrákba szorul a termés.
A táj kifosztva, könnyes és ideges,
egy-egy szakállas rózsatő tűnődik, mosolyog magában,
aztán hátraveti fejét, rázza a sírás.
Valahogyan kényelmetlenül érzi magát a gyümölcs,
ha m... |
2023-10-08 20:55:46 |
|
|
|
|
|
|
... hajó,
nyolcvitorlás,
Jenny-ért jön,
s a kapitány szól:
beszállás!
Jenny csak int:
Viszlát,
te Ház!
Jó éjszakát!
...Fáradt vagyok,
üres és
magányos,
kifosztva
állok itt,
mint a Ház,
a romos...
Nézem
a betört ablakot,
s a szobákban
a vandálok nyomát...
Ott hagyom
szív... |
2023-09-24 21:00:47 |
|
|
|
|
|
|
... valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy "nincs". Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül - a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag.
És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt fölkelések, a rosszkedvű morgások, vesze... |
2023-08-28 12:56:52 |
|
|
|
|
|
|
Minden elmúlik egyszer, jól tudom, mégis ha ilyen képeket látok, kifosztva érzem magam. Hol van a régi nyár, az ifjuság, és hol vannak az ámbitusos reggelek: Gyermekkorom hajnalai, mikor zsíros kenyeret majszolva kiültem a napkeltében megmelegedni? A régi házunk szabadkémény... |
2023-08-17 17:19:31 |
|
|
|
|
|
|
... hőse, aki mint igaz hős, lovagias és nagylelkű volt.
Könnyű volt így a Habsburgoknak meggazdagodni és ez által Ausztria gazdaságát fellendíteni, Magyarországot pedig leigázva, kifosztva, szabadságharcát vérbe fojtva nyomorban hagyni.
Ezért ne akarjon ma senki olyan buzgón a nyugat gazdagságához felzárkózni!
Meggazdagodásuk egyik alapja a tőlünk el-... |
2023-04-11 21:30:28 |
|
|
|
|