|
 |
|
|
|
| Kohut Katalin... |
| 2014-09-12 18:38:53 |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Kohut Katalin... |
| 2014-09-12 18:38:16 |
|
|
|
|
 |
|
|
Richárd aznap este is a szokásos mennyiségű alkohol elfogyasztása után kábultan támolygott hazafelé. Éppen egy sötét, kihalt helyre ért, amikor megbotlott valamiben. Megtántorodott egy pillanatra, majd hatalmasat rúgott az előtte álló üvegbe, mely az egyik ház falába csapódott.
Ebben a pillanatban világosság fényözöne tűzött a szemeibe, mintha a Nap sütött volna eltorzult arcá... |
| 2014-09-12 11:15:04 |
|
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Emlék
Piros szív-kavicsokat gyűjtök
hajamban rakoncátlan fürtök -,
búcsú leveledre gondolok,
emlékek törnek utat. Gondok,
melyek elválasztnak bennünket,
bár könny áztatja bús szemünket.
Sors-sínünk, bár párhuzamos áll,
nem találkozhat soha utunk már.
Szívünk egymásért nem doboghat,
emlékként képed megmaradhat.|... |
| 2014-09-09 08:13:57 |
|
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Az őszi temető
Rozsdaszín avarba öltözött az erdő.
Természet imádó ember, a tekergő
csodálja ősz-apót, a nyár temetőjét,
s lesi elmúlásban rőt szín keverőjét.
Világosság ura égről elbujdosott,
szürkeség világol, hűvösség beosont,
s mint akit anya szid komoly bánatára,
úgy hullik a fáknak szét lombkoronája.
... |
| 2014-09-09 07:24:38 |
|
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Anna
Szőke volt és zöld szemű Anna,
több ezer éves ez a csoda:
vallások belőle születtek,
templom torony regéje meglett.
Anna oda-vissza ugyanaz,
madár, trópusi állat - csak adat,
született, ünnepelték, s győzött,
királyok szívébe tőrt döfött,
mert szépsége istenné tette,
hírét ihlet-költő élt... |
| 2014-09-08 23:31:38 |
|
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Szélfútta ideál
A tökéletes asszonyt megalkottam.
Homokszoborként magányában hagytam,
mert ki mindennél különb - sóhajtottam -,
a világ kitaszítottja aléltan.
Művemet senki sem látta. Csodálta
nap-fenség, mennyország, s darumadarak,
békesség és boldogság mihamarabb
töltse el őket - néma szám ezt mondta.
|... |
| 2014-09-08 09:48:04 |
|
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Csoda és szeretet
Egy emberöltőnyi hosszú szenvedés
kísérte Ágnest. Végtelen feledés,
ahogy múlik a jellem, külső szépség,
úgy válik enyészetté az egészség.
Évről év, napra nap, jőnek évszakok
s élete egyszer igazságot kapott -,
álmodozás a megmentés csodájáról,
ez élteti, s mesél gyermekkoráról,
példáza... |
| 2014-09-08 09:45:39 |
|
|
|
|
|
|
|
Kohut Katalin: Fényt!
Fekete világ tárul a kislány szemeibe,
ablak előtt komor arccal bámul a semmibe.
Homályos derengés, a sötétség, amitől fél
szívét szorítja, de él benne mindig a remény.
Várja a teremtő nap fényét, a világot,
mikor tündöklő fény-lebegés váltja árnyékot.
2014. szeptember 7.... |
| 2014-09-07 13:22:12 |
|
|
|
|
