Keresés: k?sivatag, Hálát adok Neked mennyei Atyám, Lőrinczi L. Anna versei , Gondolatban mindig veled leszek . . ., Hajas György versei, Székely János versei, Vargha Gyula versei, Szabolcska Mihály versei, Sárközi György versei, Berzsenyi Dániel versei, Karob és a kakaó, , Hálát adok Neked mennyei Atyám, , Zsolt 116, 1-14, , [kep]http://slideplayer.hu/slide/2055589/8/images/7/Valami+v%C3%A9get+%C3%A9r%2C+kezd%C5%91dik+m%C3%A1s+tal%C3%A1n.+L%C3%A1tod%2C+megy%C3%BCnk+az+%C3%A9let+sivatag%C3%A1n.jpg[/kep], , Valami véget ér, kezdődik más talán. , Látod, megyünk az élet sivatagán. , Gyere, mert lépni muszáj! , Refr: Szinte hallom, Lőrinczi L. Anna versei , földet a nap., Tudom, érzem, hogy valahol vagy!, Mint a virágzó fák, a zöld mezők tavasszal,, Vonzzák a virágokról port gyűjtő darazsat,, Mint ahogy vizet kíván a sivatag száraz homokja, Úgy röpülnék hozzád, szomjazva csókodra., Simulni szeretnék kitárt karodba!, Gondolataid felhőként sodródnak felém,, Mint magas hegy csúcsát, elfoglaljá, Gondolatban mindig veled leszek . . ., kedves gyermekem , gondolatban mindig veled leszek , ha egy csúszós peremű szakadékhoz , jutsz , s úgy érzed félned kell , ott leszek , ne félj , fogom a kezed . Ha egy sivatag , közepén szomjazol , én fakasztok vizet , ha végtelen óceánon át egymagad , vitorlázol , hogy szerencsésen partot érj , hozzá segítelek . A vágyott boldogságod , , Hajas György versei, tengeren át, Egyedül szállt, Mint a szél, Egyszer egy évnek alkonyán, Gépszíve fáradtan megállt, Magához hívta lenn a föld, Szárnyit törve porba hullt, Sivatag mélyén meglapult, Vágyamban mégis láttam én, Messzire szállt, Sok hosszú-hosszú éven át, Messzire szállt, Minden éjszínű tengeren át, Messzire szállt, Székely János versei, édességedet., Hazudhatnám, hogy mind enyémek ők,, A mély ölű, kis, kecskemellű nők,, S én mégis-mégis téged ünnepellek., De szükségből erényt faragni kár., A tiszta tény, a sivatag-sivár, Igazság az, hogy senkinek se kellek., IX, Ki vagyok én, miféle nyomorult,, Milyen koldusnál koldusabb silány,, Hogy azzal élek, aki, Vargha Gyula versei, fügét, datolyát, A jó öreg árus nem méri tovább., Valahol nagy messze, hő déli sugárú, Szép Napkeleten ért ez az édes árú;, Pálmás regehonból magával a vén, A sivatagon át úgy hozta tevén., Hogy útnak eredjen, ugyan mi sugalta,, Teste törődését nem szánva, nyugatra?, Egy batyuba boltja kinek belefér,, Hogy' futna bolondul arany hegye, Szabolcska Mihály versei, ez nem virulna ezer szépségével!, Hogy mi a költészet?, Ragyogó látomás, rózsaszínű álom,, Mely a rideg valót szebbnek rajzolgatja..., - S oly szomorú volna egy-egy sivatagba', Álmodozás nélkül élni a világon!, Hogy mi a költészet?, Sok embernek semmi, - soknak meg az élet., Varázsa: akár a szerelem varázsa., Ha nem érzed: senki meg , Sárközi György versei, fölkavart, korok örvénye majdan elnyeli, min szólt a dal, az ősi nyelvet is., Mint lehellet a hideg ablakon,, úgy sorvad el emlékem egy napon, s mint a porszem, mely sivatagba hull,, az időbe veszek nyomtalanul., , [kep]https://m.blog.hu/my/mybudapest/image/sv%C3%A1bhegy/IMGP9838%20copy.jpg[/kep], [kep]https://kinvafestmenyek.com/wp-, Berzsenyi Dániel versei, reménység, Rengetett, édes Csalatás! öledben, Mágus erővel., Álmaim tűnnek, leesik szememről, A csalárd fátyol, s az aranyvilágnak, Rózsaberkéből sivatag vadon kél, Zordon időkkel:, Hol csak a külszín fedi a valóság, Puszta országát bibor állepelben;, Ámde a bölcsnek beható szemével, , Karob és a kakaó, terményeit, magjait főtáplálékként használták régen a szegény emberek, nedvét pedig édesítésre. A legenda szerint keresztelő Szent János ennek a fának a tápláló szárított termését ette sivatagi bolyongásai során. A sötétbarna színű, kissé édes ízű magokból, szárítás után lisztszerű őrlemény készül, melyiket karobpornak neveztek el., A reformkonyhában, a karobot a kakaó é, , ,KiNeHagyd, Ki Ne Hagyd