|
 |
|
|
... valami részegítő fény lobbant meg. Nem vonta el a kezét. Hallgatott.
Körülöttünk hallgatott a sürü erdő is. A levelek árnyékába beleomlott a napnak zöldre festődött fénye. Ilka kezéből lehullt a csokor a fűre. És csend volt körülöttünk, templomi csöndesség.
- Ilka, - mondottam, - kedves Iluska. Erre ő a mellemre borult, és én átöleltem.
Tudtam, hogy távol van a bölc... |
| 2010-04-22 17:48:03 |
|
|
|
|
|
|
|
... önmagammal bennem,
bátran leülnöm,
megint végig gondolni, újra erősen
neki feszülnöm.
De olyan egyedül érzem magam, pőrén
száradt virágként
lehullt szirmaimmal, egy mezítelen,
csonka világként.
Szöknék, börtönöm nyitott teteje felé, a falakon
fel-felugorva.
De mindig visszaránt terhem (a tudatlanság), ... |
|
|
| 2010-04-22 15:37:34 |
|
|
|
|
|
|
|
Gulyás Pál: Egy ibolyáról
Egy ibolyát vittem haza
s most is itt él az illata.
Belepréseltem egy füzetbe,
hideg lapjára dideregve
lehullt a kis kerti virág,
siratva teste hajnalát.
Arcának bársony hamva vissza -
repült az égbe, mint a rab...
De könnyét a papír beitta,
égi illata itt maradt!
S most ez az illat a vil... |
| 2010-04-20 19:31:24 |
|
|
|
|
|
|
|
... vagyok,
s azt is, hogy sohasem leszek,
de azt is: c... |
|
|
| 2010-04-19 18:01:02 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... me... |
|
|
| 2010-04-19 13:43:56 |
|
|
|
|
|
|
|
...
talán a nap téged kísér,
s vigyáz reád, hogy baj ne érjen,
mert vad viharok dúlnak ott,
amerre jársz, a messzeségben!
Sokszor álmodtam: visszatérsz,
S lehullt vágyam szárnytörötten,
nagy erők csapnak össze most,
futunk, futunk az égő körben.
E kör bezárt köröskörül.
sorsunk kezében van a kulcsa,
a vonatok, a repülők,... |
| 2010-04-17 00:42:50 |
|
|
|
|
|
|
|
... kereshettem.
Csináltam én reggel, jó korán felkelve,
ilyenkor van ám az embernek rá kedve.
És nagyon boldogan vidáman műveltem,
még estefelé is, míg el nem szédültem.
Lehullt rólam a ruha, mint fazékról a zománc,
a testem olyan volt, mint a fénylő topáz.
Akad, aki gumisapkát húz fejére,
viszont ez a gyönyört csökkenti felére.... |
| 2010-04-16 20:46:06 |
|
|
|
|
|
|
|
... kereshettem.
Csináltam én reggel, jó korán felkelve,
ilyenkor van ám az embernek rá kedve.
És nagyon boldogan vidáman műveltem,
még estefelé is, míg el nem szédültem.
Lehullt rólam a ruha, mint fazékról a zománc,
a testem olyan volt, mint a fénylő topáz.
Akad, aki gumisapkát húz fejére,
viszont ez a gyönyört csökkenti felére.... |
| 2010-04-16 01:33:58 |
|
|
|
|
|
|
|
... mezőről
A varjak éhes serege,
Dúlt fészkein a kis szárnyasoknak
Zordon szelek bús dalt zokognak,
Elszállt pacsirta s fülmile.
Virág borított ifju, ékes, -
Lehullt s a szelek elfuvák,
Gyümölcs piroslott lombjaid közt,
Letépte mind a kapzsiság.
Egy díszed volt még: sűrű lombod,
Attól is megfoszt ím a dér,
Sápadt levél függ... |
| 2010-04-15 20:53:58 |
|
|
|
|
|
|
|
... ott zokogott, mivel mosolyra lágyult
szemed szemem előtt és ajkad ajkamon,
mivelhogy sugarát üdvözült főmre szórta
örökké fátyolos világú csillagod,
és nyaradból lehullt egy gyenge szirmu rózsa,
amelyet életem árja elringatott,
most azt mondhatom az időnek, míg tovább száll:
- Vágtass, ha jól sik! Az én időm örök!
Vidd hervadt cs... |
| 2010-04-15 19:00:15 |
|
|
|
|
