|
 |
|
|
Reményik Sándor: Őszi csodák
Ülve a karosszékben,
Ma legelőször néztem
Szemközt az utcasort.
A tekintetem rátévedt egy fára:
Nini még most sem sárga.
Zöldnek tartotta meg
Szép reménység-ruhában
Az, aki megtarthat minde... |
| 2008-09-17 19:46:13 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Az égen fellegek gyülekeztek, a parkban sötétség lett, fények alig-alig jutottak be a koronák közzé. Árván áll magában egy pad, elrejtve egy bokor mögött, ehhez a padhoz, sétált egy fiatal pár. A lány a kardigánját gombolta, mert picit fázott, a fiú átkarolta a vállát. Odaértek a padhoz, (ez az ő padjuk) leültek szorosan egymás mellé.Mindketten átkarolták egymást, csendben sz... |
|
|
| 2008-09-14 00:04:50 |
|
|
|
|
|
|
|
Várnai zseni: ÉVEIM
Amikor negyven éves lettem,
nagyon sokalltam ezt a számot;
egy évecskét hát letagadtam,
hosszabbítván az ifjúságot.
Nem tudtam akkor, mily parázslón
ifjú, aki csak negyven éves,
s magamat csalva ragaszkodtam
ahhoz az egy ellopott évhez.
Mikor azután ötven lettem,
- de csak negyvenkilencet mondta... |
| 2008-09-12 22:09:13 |
|
|
|
|
|
|
|
Amikor negyven éves lettem,
nagyon sokalltam ezt a számot,
egy évecskét hát letagadtam,
hosszabbítván az ifjúságot.
Nem tudtam akkor, mily parázslón
ifjú, aki csak negyven éves,
s magamat csalva ragaszkodtam
ahhoz a... |
|
|
| 2008-09-09 07:00:24 |
|
|
|
|
|
|
|
Drága Barátaim!
Köszönöm a jó kívánságokat!Igérem,ha haza megyek tartunk egy jó kis utó szülinapi bulit!!Addig is fogadjátok szeretettel a mai bejegyzésemet!
Végh Mária
Éveim
Amikor negyven éves lettem,
na... |
|
|
| 2008-09-08 20:02:12 |
|
|
|
|
|
|
|
...17. A LÉNYEGED DALA
Szellős nyári napon a békés ligetben
ketten ültek csendben nagy-nagy figyelemben.
A lombkoronán átszökő fénysugarak
a hajlongó fűszálakkal játszadoztak.
A tudásról beszélt az öreg tanító
zsongó szavakkal tanítványt szólítón.
Az ifjú csela fontos lépéshez érkezett.
Elméllyült magában, fonto... |
| 2008-08-22 22:19:44 |
|
|
|
|
|
|
|
... felvett egy még frissnek látszó bogyót, rágni kezdte. Érzékeivel közben élénken figyelt minden irányba, készen a menekülésre ha bármi veszélyes tűnne fel.
Fülei a felső lombkoronaszinten áramló szél susogásán kívül valami másra is felfigyeltek ekkor. Hanghullámok érkeztek a távolból egy egészen különleges ritmusba olvadva. Zene szólt az erdőben.
Az ... |
| 2008-08-22 21:59:54 |
|
|
|
|
|
|
|
... csuklójára tekeredve. Elveszítette az egyensúlyát, és egyre távolodott a fa törzsétől, a föld fölött lebegve vagy 3 - 4 méterrel.
- Az istenit... - Dühösen pislogott a lombkorona-viskó felé, de csak a házikó vaksötét ablakai néztek vele farkasszemet. Semmi esélye nem volt a menekülésre. Feljebb húzta magát, és megpróbálta átharapni a csuklójára fonódó köteléket. E... |
| 2008-08-22 13:22:24 |
|
|
|
|
|
|
|
ÁLOM
Az álmok világában élek.
Ma megint vele álmodtam. Gyönyörű volt, mint mindig. Kacéran mosolygott rám, én persze úgy tettem, mintha észre sem venném, és érdektelenséget színlelve komor tekintettel osontam el mellette. Még csak rá sem néztem.
Azt hittem, ha így teszek, azzal minden következménytől megóvom magam, ámde tévedtem.
Mert ő egyenesen rám né... |
| 2008-08-22 13:02:48 |
|
|
|
|
|
|
|
Várnai zseni: ÉVEIM
Amikor negyven éves lettem,
nagyon sokalltam ezt a számot;
egy évecskét hát letagadtam,
hosszabbítván az ifjúságot.
Nem tudtam akkor, mily parázslón
ifjú, aki csak negyven éves,
s magamat csalva ragaszkodtam
ahhoz az eg... |
| 2008-08-22 01:04:49 |
|
|
|
|
