|
 |
|
|
... sors Nekem adott hogy boldog legyek, és Én boldoggá tegyelek.
Kérlek, fogd és simogasd két kezem, mely Téged ölel gyengéden
Érezned kell szerelmemet, mely beragyogja és simogatja lelkedet,
úgy, mint nyári napsugár a természet lágy ölét,
oly gyengéden és szeretetteljesen.
Érezzed szerelmem forró tűzét, mely hatalmas lánggal ég.
Nézd, milye... |
| 2006-09-12 15:23:17 |
|
|
|
|
|
|
|
... költemény,
Azzá lettél nekem, s hidd, hogy van remény!
Magányos szelek szárnyán repül el az élet.
Velem kéne lenned, hogy minél tovább éljek.
Lelkem a lelkedet simogatja
Szívem a szívedet szereti, gondolataim hozzád járnak,
Nem tudlak többé feledni!
Kicsi szívem kicsi álma te vagy már a szívem párja
Szívem a szerelem lángjá... |
|
|
| 2006-09-06 19:40:03 |
|
|
|
|
|
|
|
... amitől gyorsan megszabadult.
Majd követétkezett az elmaradhatatlan maszírozás, amit én inkább csak figyelem felkeltésnek neveznék.
Ahogy azokkal a gyönyörű melleivel végig simogatja a hátamat és már azokról a gyenge, finom csókokról ne is beszéljek, amivel a hátamat és a többi testrészemet kényeztette. Amikor már elég izgatott állapotban volta következett az Eliza féle... |
| 2006-08-14 08:38:03 |
|
|
|
|
|
|
|
... éjszaka????????
Az égen ragyongnak a csillagok , az utcák kihaltak, megnyugtató ez a csend. Egy zörrenést nem hallasz. Az idő lehült kellemes hőmérsékletre, langyos szellő fújdogál, simogatja a bőrödet. Teljesen megnyugodtál, kifújtad a mai gőzt, feszültséget. Egyik pillanatról a másikra azt veszed észre a szél felerősödött, lélegzeted felgyorsult. Következő észrevétele... |
|
|
| 2006-08-11 11:15:32 |
|
|
|
|
|
|
|
Döntetlen
Mára nyarat ígért a meteorológia. Hűvös van, fúj a szél, szürkeség.
Az erdőt kettészelve fut az ezüst szalag, fogynak a kilométerek.
Orrunkba kúszik a talajt fehér pöttyös zöld szőnyegként takaró
medvehagyma bűze. Figyeljük az ismerős tájat, és hallgatunk.
Mint kelesztőben a tészta, úgy dagad a csend, oldalának feszül
most két... |
|
|
| 2006-07-17 22:34:42 |
|
|
|
|
|
|
|
...valaki szeret
üvöltött némaságom
az egyirányú utcában
céltalan robogott az élet
pirosra váltott a lámpa
korlátok közt hagyva
a kósza létet
üres ígéret
szárnyaimat rég megtépdesték
és én soha
nem érhetem el az eget
csak egy karnyújtás
de a távolságban ott
tündököl az örökkévalóság
kínozva tovább az ébren álm... |
| 2006-07-13 15:35:45 |
|
|
|
|
|
|
|
| Olyan volt ő mint a nyári szellő mi vidáman kergeti a felhő fodrait s lágyan simogatja a zöld réten nyíló virágocskák szirmait Õ volt az kit rossz szándék hatalmába soha nem kerített ki glória ragyogásából soha nem veszített Õ volt az ki mindenkivel barátkozott ki barátja volt szélnek Napnak mert ő volt a lelke a megújúló szép tavasznak Ha ... |
| 2006-06-28 16:54:31 |
|
|
|
|
