|
 |
|
|
...(Borkához)
Bölcseség van, nő, a szerelemben,
Örülésnek nézze bár az ész,
Életünk folyóján révbe vinni
Egyedül szívünk szerelme kész.
Fontol az ész, kételkedik, keresve
Halvány gonddal biztosabb utat,
Mely az Isten rendelő szavára,
Mindörökre mély titok marad:
Míg a szív játékos szelleteknek
Engedvén át kisded cs... |
| 2012-10-09 13:21:17 |
|
|
|
|
|
|
|
Ismértem nálad szebbeket, leányka,
Hajoltak hozzám nálad jobbak is,
Nem bírhatlak s nem vágyom birtokodra,
Mi, jól tudom, kiábrándulni visz.
Mi vonz hát mégis oly hévvel tehozzád,
Mért fáj, ha másért ver szived talán,
Mi káprázat reng gyöngéid felett is? -
Megígézél bizonnyal, kis leány.
Átengedem magam a bűvöletnek,
Fénymá... |
| 2012-10-09 12:55:50 |
|
|
|
|
|
|
|
Mondod, hogy én ébresztém szellemét
A költészetnek kebledben, barátom,
Jaj néked és jaj nékem úgy, soha
E bűnt magamnak én meg nem bocsátom.
Mért nem mondám hogy démon, üzzed el
Mely szívered kiszijja, sírba fektet
S békés polgár, jó férj ki lehetél,
Kis tűzhelyedtől mély örvénybe kerget.
Mért nem mondám, hogy mint a bányarab
Míg kincset... |
| 2012-10-09 12:33:58 |
|
|
|
|
|
|
|
Visszaveszem, leányka,
Hűségi eskümet,
Visszaadom, leányka,
E néma búcsúcsókba,
Ímé, szerelmedet.
Engem vándormadárként
Sejtésem visz tova,
Lelkemnek kell csapongni,
Számomra megnyugodni
Nincsen rév, nincs haza.
Mért álljon esküvésünk
Halvány rémképe még,
Intő bú- s gyűlöletre,
Míg így majdan helyébe... |
| 2012-10-09 11:46:09 |
|
|
|
|
|
|
|
Mondanám, hogy nem vagy szép, leány,
Hogyha nem néznél tükörbe,
Mondanám, hogy jó sem vagy talán,
Hogyha nem néznél szívedbe.
És ha tükröd s szűd dacára még
Nem tudod, mi szép, mi jó vagy,
Én sem mondom el, mert bájad így
Öntudatlan kétszer oly nagy.
Mondanám, hogy lelkem nem szeret,
Mit mosolygsz - óh, hallga, hallga!... |
| 2012-10-09 07:40:50 |
|
|
|
|
|
|
|
Értem életemben sok sötét napot,
És egy-egy édes perc volt csak közötte;
Ennyi gyászon ily kevés öröm
Tán igen drágán is volt fizetve.
Óh, de nem drágán, egy csillagért mi sok?
S az öröm ily csillag életünkben
Mely csak akkor éghet fénnyel igazán,
Hogyha barna éj van a kebelben. -
És mégis haragszol, hogy megőrizém
E néhány perc emlékét ... |
| 2012-10-09 07:32:55 |
|
|
|
|
|
|
|
Megcsitult arcád küzdelme végre,
S mint az ég vihar után, kigyúladt,
Kebled reng csak, amint reng a tenger.
Hogyha elfáradt a szél dühében.
Lankadtan dűlsz vágyó karjaimra,
Mint borostyán cserfa derekára,
Esdve súgod: gyönge lettem állni,
Óh te tarts fel, vagy veled bukom le.
Ábrándos szemed félig lezárod,
Félig szóra nyíló ajkaidnak... |
| 2012-10-09 07:26:43 |
|
|
|
|
|
|
|
Arról, hogy mikor van jogunk erőszakosan változtatni az élet helyzetein
Munkaköröd fáraszt, úgy érzed, máshol, más emberek között, másféle életfeltételek mellett igazibb erővel és megelégedéssel tudnál dolgozni. Az emberi együttélés ki- merített, családod, kedvesed, barátaid terhedre vannak, s ösztökél a vágy, hogy új kapcsolatokat szerezzél. Lakásod minden zegét-zugá... |
| 2012-04-12 06:26:02 |
|
|
|
|
|
|
|
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Húzd rá cigány, megittad az árát,
Ne lógasd a lábadat hiába:
Mit ér a gond kenyéren és vizen,
Tölts hozzá bort a rideg kupába.
Mindig így volt e világi élet,
Egyszer fázott, másszor lánggal égett:
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot:
S... |
| 2012-03-11 17:19:32 |
|
|
|
|
|
|
|
Madách Imre: Boldog óra
Megcsitult arcád küzdelme végre,
S mint az ég vihar után, kigyúladt,
Kebled reng csak, amint reng a tenger.
Hogyha elfáradt a szél dühében.
Lankadtan dűlsz vágyó karjaimra,
Mint borostyán cserfa derekára,
Esdve súgod: gyönge lettem állni,
Óh te tarts fel, vagy veled bukom le.
Ábrándos szemed félig lezárod,... |
| 2012-02-29 20:39:10 |
|
|
|
|
