|
|
|
... Simon István
Várok rád
Várok rád tereken, uccán,
a megbeszélt helyeken,
Kezemben szál cigarettám,
ragyog az ég melegen,
elhamvad s újra kinyílik,
mint éven át a virágok.
A megbeszélt helyeken mindig
állok és várok.
Tudom, hogy vár minden a földön:
rétek esőt, fényt a kalászok,
őzek a nyárt; sárga bőröndöm|... |
2014-07-07 21:54:10 |
|
|
|
|
|
|
... 154 éve születt Gustav Mahler (Kalischt, 1860. július 7. - Bécs, 1911. május 18.) cseh-osztrák zeneszerző, karmester .
Rendkívül tehetséggel rendelkezett, hiszen hatévesen már zenét tanított és tizenöt éves korában került a bécsi konzervatóriumba.
Karmesteri és operaigazgatói karrierjét húszévesen kezdte és dolgozott Ljubljanában, Kasselben, P... |
2014-07-07 21:46:42 |
|
|
|
|
|
|
Lakatos Eta:
Jó volna...
Jó volna szépen élni
E furcsa földgolyón,
Haláltól sose félni,
Csak dalolni bohón.
Könnyű széllel repülni
Tavaszi réten át
S vidám szóval elűzni
Az erdők sóhaját.
Nyáron kalászba szökni
S kacagni, ó, sokat
Tarka csokorba kötni
Az öröm szirmokat,
Azután ... |
|
2014-07-07 21:39:02 |
|
|
|
|
|
|
Clark Gable és Vivien Leigh az Elfújta a szél-ben../ Csak az utóbbit díjazták 1940-ben Oscar díjjal, C. Gable-t nem./
... |
|
2014-07-07 21:34:47 |
|
|
|
|
|
|
..." Az őszinteség az, ami leginkább hiányzik a világból, és amire a legnagyobb szükségünk van. Csak az őszinte lelkek lehetnek elég bátrak ahhoz, hogy ősi, egyszerű tényeket, a lélek természetes alap meggyőződéseit szembe merjék szegezni az emberi életet megrontó hazugságok seregével."
Makkai Sándor
"Hatalmas bátorság kell ahhoz, hogy megmondjuk, fel... |
2014-07-07 21:33:13 |
|
|
|
|
|
|
...47 éve ment el Vivien Leigh (Dardzsiling, India, 1913. november 5. - London, 1967. július 8.) Oscar-díjas angol színésznő.
A díjat az Elfújta a szél (Gone with the Wind, 1939) és A vágy villamosa (A Streetcar Named Desire, 1951) című filmekben alakított szerepeiért (Scarlett O'Hara és Blanche DuBois) kapta.
Ez utóbbit a londoni West End színpadán is játsz... |
2014-07-07 21:32:34 |
|
|
|
|
|
|
Kun Magdolna:
Miért?
Miért fordulunk újra meg újra a nap irányába,
ha tudjuk, hogy sugarától könnyezik a szemünk,
s miért vágyjuk azt, aki sosem volt a miénk,
kiért százszor veszítünk, míg egyszer talán nyerünk?
Miért hat meg annyiszor szívünk esdeklése,
könyörgő szeme, mely könnyel telik meg,
mikor más irányba fordulu... |
2014-07-07 21:22:43 |
|
|
|
|