|
 |
|
|
... asztalánál üljetek,
Nem e világból van az én hatalmam
És gyönyöröm, ha a szívem beteg.
Egy nagy, magányos élet tiszta gőgjét
Mint koronát, úgy hordja homlokom,
Tekintetem a végső ormokon.
De minden harcok minden elesőjét
Megbékülő szívemhez emelem,
A szenvedő mind egy testvér velem!
... |
| 2009-10-03 07:33:35 |
|
|
|
|
|
|
|
... sétáltunk Bécsbe,
nem tudhattuk, hogy hajónk most ér e révbe.
Képzelt találkozásból valódit kreáltunk,
egy szempillantás alatt valóság lett, mit vártunk.
De a tekintetem most feléd szegezem,
miért teszed most ezt velem?
Mert az oroszlán néha nyuszika lesz,
rejti érzéseit, és semmit nem tesz?
Mert oly nagyon friss, amit érez,
és ér... |
|
|
| 2009-10-01 19:13:21 |
|
|
|
|
|
|
|
... egyedül
Hogy egész éjjel zokogtam nagyon
De másnap reggel újra énekeltem, hogy
"Uram,irgalmad szomjazom!"
És énekeltem szomorú hangommal
És rád kapcsolódott a tekintetem,
És egyre jobban, fényesebben láttam,
Mindenség Ura, Atyám vagy nekem!
Hogy oltó késed elevenbe vágott,
Ez úgy fájt, hogy a lelkem kiáltott,
S ez volt ... |
| 2009-09-30 10:46:04 |
|
|
|
|
|
|
|
... könnyek éjén
... |
|
|
| 2009-09-29 15:26:29 |
|
|
|
|
|
|
|
... törmelék és szemét között az épület belsejében is kiserkedt a fű meg mindenféle gaz. És - ó, istenem, hol lehet ezalatt a kastély hajdani ura? Melyik országban? Milyen körülmények között? Tekintetem önkéntelenül a kapu közelében álló szürke templomtoronyra tévedt. Talán Damer de Rochesterrel osztja meg a kripta keskeny márványágyát.
Ezekre a kérdésekre mindenáron felele... |
|
|
| 2009-09-29 15:19:19 |
|
|
|
|
|
|
|
... embereket,
Fényt hozok közétek, s szeretet.
Mennyei angyal föntről leszállt,
Hírdetve nékünk égi hazát.
Sugárzó kezét nyújtja nekem,
Merengve nézi a tekintetem.
Erő száll belém, míg kezét fogom,
Magával ragad, érzem, tudom.
Ragyogok én is, fény vesz körül,
Amerre járok, minden örül.
Angyal az égb... |
| 2009-09-28 21:51:35 |
|
|
|
|
|
|
|
... elveszett.
Mert eltakarták a büszke, lelkesült
széles vállak, dagadó mellek,
és egzaltáltan mozduló karok...
...És eltakarta törpeségem.
A mindig földre néző tekintetem,
a vámszedő asztalra görnyedő hátam,
a haszonért remegő kezem,
a mindennapokért rettegő szívem,
másokat rövidítő hitványságom.
Fel kellett hát másznom a fára,... |
| 2009-09-28 11:05:13 |
|
|
|
|
|
|
|
... embereket,
Fényt hozok közétek, s szeretet.
Mennyei angyal föntről leszállt,
Hírdetve nékünk égi hazát.
Sugárzó kezét nyújtja nekem,
Merengve nézi a tekintetem.
Erő száll belém, míg kezét fogom,
Magával ragad, érzem, tudom.
Ragyogok én is, fény vesz körül,
Amerre járok, minden örül.
Angyal az égb... |
| 2009-09-25 11:14:28 |
|
|
|
|
|
|
|
... bámulatosan hősiesen viselkedik. - St. John beszéd közben a rajzomat nézte. Föléje hajolt, de magas alakja abban a pillanatban kiegyenesedett újra. Nem szólt semmit. Fölnéztem rá - kerülte a tekintetemet. Tudtam, mit gondol, olvastam a szívében. Most az egyszer én voltam a nyugodtabb, higgadtabb kettőnk közül, s ezt a pillanatnyi előnyt az ő érdekében akartam kihasználni.
... |
| 2009-09-23 15:03:34 |
|
|
|
|
|
|
|
... tűnik, nincsenek is zajok.
Olyan nyugodt, békés, idilli ez a táj.
A lelkem ennyi szépségtől szinte fáj.
Szomorú arcomat az ég felé emelem,
A Holdat keresi fáradt tekintetem.
Hányszor sírtunk át együtt az éjszakát?
Hányszor zokogtam el a lelkem bánatát?
Most is holdfényben füröszti meg arcom,
Megpróbálja lemosni, a szomorúságom.... |
| 2009-09-22 22:09:52 |
|
|
|
|
