... szótlan
Vendég sóhajtott, fölállt, lábáról lerázta a földet,
Szigonyával összeborzolta a fákat,
Pár esôcseppet hullatva az erdô felé indult.
Rézszínű lángok, tűznyelvek omlanak most,
Százával levelek hullnak hol elhalad,
Amíg az éj rettenthetetlen sötétjét
A hamis Pünkösdre leejti.
Év vége Melkisédje, aki e világra... |