|
|
|
Emile Verhaeren - A fagy
Ma este az ég fényes-tiszta, szűz,
a végtelen fagy rázza jeges öklét,
fagyos a csillag és fagyos a tűz.
Eléd mered a látható öröklét.
A bús ezüst égen a fagy az úr,
megde... |
2023-12-07 00:24:52 |
|
|
|
|
|
|
Emile Verhaeren: A fagy
Ma este az ég fényes-tiszta, szűz,
a végtelen fagy rázza jeges öklét,
fagyos a csillag és fagyos a tűz.
Eléd mered a látható öröklét.
A bús ezüst égen a fagy az úr,
megdermed a csönd, a szél és a pázsit,... |
|
2020-01-21 15:58:26 |
|
|
|
|
|
|
Émile Verhaeren: Öregedő kezem
Öregedő kezem, míg te itt a sötét
tűzhelynél szenderegsz, homlokodhoz emelve
elsimítom hajad, s úgy csókolom ma este
nagy pilláid alatt szemed rejtett tüzét.
Ó, áldott béke e gyönyörű ... |
2018-10-11 16:10:44 |
|
|
|
|
|
|
Émile Verhaeren
A BOLOND DALA
Jaj, láttam én, jaj, láttam én,
Ösvényen jött sok ember:
Lyukas szemével csupa rém
És a szakálla kender.
A testük szénatest,
És szalmakarjuk
Csupa heg, seb, var, lyuk -
Messziről, mint az est,
Csatából jöttek egyenest.
Sapkájuk fülre húzva, ócska
Gúnyájuk zöld, akár a s... |
|
2018-01-03 14:10:46 |
|
|
|
|
|
|
Émile Verhaeren
November
Erdőkön át utak keresztje
meredezik a végtelenbe.
Mezőkön át országutak keresztje
mered a messzi végtelenbe.
Országutak hideg keresztje
mered fel az ólmos egekre,
míg alant a fasorban egyre
száll, száll a szél a végtelenbe.
Fák és szelek zarándok-serege,
bús, eszelős fák, vi... |
|
2017-11-12 13:05:41 |
|
|
|
|
|
|
Émile Verhaeren
"ELŐRE"
Ablakom párkányára dőlve,
mig idegem mind repes és lobog,
mohón iszom a zajt: hogy vágtatnak előre
az éjszakában a mennydörgő vonatok.
Mint tűzvészek nyila, menekülnek az űrbe.
Ugy rázzák a hidak nagy vaslemezeit,
robajuk úgy dühöng, minthogyha tőle függne,
hogy krátert tép-e föl, vagy hegyeket szakí... |
2017-11-11 19:37:43 |
|
|
|
|
|
|
Émile Verhaeren
Esti áhítat
A záporok jeges pengéi elsuhogtak,
Most már kéken dereng a menny nagy csarnoka,
Haldoklik nyugaton a fény, s az éjszaka
Ezüsttel ötvözi arany fényét a napnak.
A szemhatár körén nem moccan semmi sem,
De győztes, óriás menetben özönölnek
Ott lenn a közeli tanyák során a tölgyek
A puszta ugar... |
2017-11-11 19:36:09 |
|
|
|
|
|
|
Emile Verhaeren
Este
E fémekkel boltozott ében
halotti sziklamenny alatt
pihen a pőröly hallgatag
s a teljes éjjel áll elébem,
pihen a pőröly hallgatag,
mely tündöklésből épité
föl a jegecben és a fényben.
Faragott fagydarab - suhan
és halott a hold mérhetetlen,
világa körül meg nem lebben
felhő, távoli, ... |
2017-11-11 19:35:13 |
|
|
|
|
|
|
Emil Verhaeren
A szél
A végtelen vad réteken
Novembert trombitál a szél,
A végtelen vad réteken
Zúg-búg a szél
Garaboncásan útra kél
És mindig új haragba fúj,
Zúg-zúg a szél,
A vad novemberi szél.
A kútakon viharra vár
A vaslakat s a csiga, zár
Csikordul,
Az útakon viharra vár
A vaslakat s a cs... |
2017-11-11 19:34:40 |
|
|
|
|
|
|
Émile Verhaeren
OLY SZÉP SZAVAKAT...
Olyan szép szavakat mondtál nemrég az este,
Hogy a sok-sok virág, amely felénk hajolt,
Szerelmes lett belénk s kettőnk arcát keresve
Közülük hirtelen egy az ölünkbe hullt.
Nincs messze az idő, mondtad, mikor az élet,
Mint túlizes gyümölcs, megérve majd lehull;
S hogy zeng majd a harang, é... |
2017-11-11 19:31:23 |
|
|
|
|