|
|
|
... hegyeimet!
És azt se mondjátok, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek ez a sorsa, mert
milliók váltak földönfutókká játékaitok során és én csak egy vagyok a milliók
közül. Számomra nem vigasztalás, hogy millióknak fáj ugyanaz, ami nekem.
Magamnak fáj, ami bennem fáj. Adjátok vissza a hegyeimet!
Ne mondjátok azt sem, hogy van, aki többet vesztett, senki se... |
2014-10-15 17:29:19 |
|
|
|
|
|
|
... önfeledt boldogsággal egy
pár kicsi csizma, és kezemben egy sárga papírlapot tartottam, amelyikre egy
ismeretlen kéz ráírta a sorsomat. És a csendőr még egyszer mondta, jó, vigasztaló,
emberi szóval: ,,csak holnapután..." Ez a holnapután örökre emlékezetes marad,
amíg csak élek. Azt a holnaputánt úgy hívták: 1943. November 1.
... |
|
2014-10-15 17:10:01 |
|
|
|
|
|
|
... mondom, hogy az oroszok küldtek át azért. Akik őriztek, azok cigarettát
dugdostak titokban a kezembe, éjszakánként bort hoztak és disznósültet a
tisztkonyháról, és azzal próbáltak vigasztalni, hogy már úgy sem tart soká az egész.
Végül két hét után ezt mondta egy alezredes úr, aki kihallgatott. Egy őrnagy úrnak
mondotta, aki mellette állott.
- Ez az ... |
2014-10-15 16:44:19 |
|
|
|
|
|
|
... elmenni innen. Itt van a családom, az otthonom. Úgy idenőttem már, mint ez a bokor, itt ni ! Még ehhez a kicsi helyhez is ideköt az emlék. Ide járok csikó korom óta. Régebben pihenni, most vigasztalódni. Hallgatom a madarakat, személyes ismerősöm itt minden... Figyeljen csak! Ez egy pinty volt, ez meg egy rigó, később megszólalnak a fülemülék is. Míg hallgatja őket az ember, megfe... |
|
2014-10-14 21:07:01 |
|
|
|
|
|
|
Suttogó Gabriel Az ölelés "fifikája"
Mindenki képes erre a dologra, kérdés, hogy megteszi, vagy CSAK
elvárja. Ebből is van kismillió fajta, hála Istennek, mert ugye van haveri hátbalappogatás, különleges karolgatás, baráti,
szenvedél... |
|
2014-10-13 18:16:18 |
|
|
|
|
|
|
...
SZOMSZÉDOK jöttek. Zajtalanul, szomorúan hajtottak fel hozzánk a kocsik,
s ők úgy ültek bennük összehúzodva, mintha fáztak volna, pedig szép melegen
sütött fölöttünk a nap. Odaátról jöttek. Búcsúzni jöttek.
Bizony Isten, olyan volt ez, mint egy temetés. Ültünk a szobában és néztük
egymást. Évtizedes, ó, nem is: évszázados barátság kemény ötvöze... |
2014-10-13 10:40:16 |
|
|
|
|
|
|
... ****
Ha jön az ősz
Ha majd az ősz,
összegyűjt minden bánatot, s vele
a lelkemet behinti csendesen:
eljössz-e vigaszta... |
2014-10-12 21:55:12 |
|
|
|
|
|
|
... Köszönöm azt, Uram, hogy élek,
Köszönöm azt, hogy ép hitem,
S hogy e világban ím, a lélek
Gyönyörű házát építem
Köszönöm azt, hogy sok bajomban
a Te Igéd vigasztalás,
s hogy ahol ennyi fájdalom van,
Tovaröpít egy jó varázs.
Valami mindig talpra állít,
valaki mindig megsegít,
rövid utunk kálváriáit –
... |
2014-10-11 23:07:55 |
|
|
|
|
|
|
... növekszik,
nem számol gyűrűket, lassan öregszik.
Sötétet tűri, de fénybe törekszik,
rosszat felejti, szépre emlékszik.
A jóság fája szívedben ver gyökeret,
vigasztal öreget, felvidít gyereket.
Önmagát adja, nem játszik szerepet,
sok ezer ágán rügyezik a szeretet.
A jóság fáját a kicsik is felérik,
akkor is él, ha hótól fehér... |
2014-10-11 09:00:18 |
|
|
|
|
|
|
... Keveset járt haza. Ha megjelent, szüleik a szívükhöz kaptak, mert elhanyagolt volt, s mindig kapatos. Szüleik halála után eltűnt évekre. Kereste, aztán sóhajtva lemondott róla, s azzal vigasztalta magát, hogy rossz pénz nem vész el.
Amikor újra hírt adott magáról, éppen egy színháznál dolgozott, később egy újság szerkesztőségéből telefonált. Égett a talpa alatt a föld, nem tu... |
2014-10-10 18:52:28 |
|
|
|
|