A méhlepény szerepe

A szülés egy csodás dolog: amikor egy kisbaba világra jön, ahhoz semmi sem hasonlítható. A gyermek azonban sosem egyedül érkezik: az anya a babát tápláló méhlepényt is megszüli tulajdonképpen.

Erről a különleges szervről kevés szó esik a hírekben, pedig sok ősi nép varázserőt is tulajdonított neki. Cikkünkben be is mutatunk néhány érdekességet a placenta, azaz a méhlepény kapcsán.

A szülésre való felkészülés

A szüléssel kapcsolatban még ma is sok tévhit kering, sok nő nem is tudja, mennyi mindennel jár a folyamat. A tudatosság elérésben segíthet a Momzee Szülésfelkészítő online kurzusa, amelyet érdemes megtekinteni.

Itt négy nagyszerű szakember – egy orvos, egy bába, egy dúla és egy pszichológus – osztja meg tapasztalatait, adja át jó tanácsait a várandós kismamáknak. A testi és lelki folyamatokra is részletesen kitérnek a tanfolyamon, így a placenta szerepéről is szó esik.

Ugyanakkor a fájdalomról, félelemről is beszélnek a szakértők, elmondják, mennyire természetes dolog az érzelmek sokaságát átélni a szüléshez vezető úton és a szülés során. Letölthető segédleteket is el lehet érni a felületen, amely segítik a jobb megértést.

Mi a méhlepény szerepe?

A méhlepény egy egészen különös dolog: valójában együtt fejlődik a gyermekkel bent, a pocakban. Egyidőben jön létre a magzattal – a 34. hétre teljesen kifejlődik. Ekkor kb. fél kilogrammot nyom, 15-20 cm az átmérője és 2-3 cm a vastagsága. Hihetetlen, de a 15 négyzetmétert is elérheti a teljes felülete, mivel szorosan kapcsolódik bolyhaival az anya testéhez.

A placenta jelenti a hidat a baba és a anya között. Az anya által felvett táplálékot megszűri, majd továbbítja a gyermeknek. A méhlepény adja az erőt és az energiát a csöppségnek odabent, az oxigénhez is rajta keresztül jut a baba. Visszafelé is segíti a folyamatot: a gyermek által előállított salakanyagokat is a placenta dolgozza fel, hogy azok ne kerüljenek az anya testébe.

Emellett más szerepe is van ennek a szervnek: többféle hormont is termel a méhlepény, többek közt progeszteront és ösztrogént: mindkettő fontos szerepet játszik a várandósság alatt.

Mi legyen a méhlepénnyel a szülés után?

Azt hihetnénk a fentieket olvasva, hogy a méhlepénynek csak bent, az anya testében van jelentősége, a szülés után ki lehet dobni. Ám ősi kultúrákban, spirituális közösségekben másképp tekintenek a méhlepényre, több szerepet tulajdonítanak neki.

Nem véletlenül vannak olyan népek, ahol az anyák szárítva vagy nyersen fogyasztottak méhlepényből a szülés után: a szerv ugyanis nagyon sok vitamint tartalmaz, segítheti a regenerálódást.

Az ősi kultúrákban nagy tisztelettel bántak a placentával: tudták, hogy ez volt a gyermek ágya az anyja méhében. Sok helyen elásták a méhlepényt, majd fát ültettek rá – azt gondolván, így erősödik az újszülött és a föld kapcsolata.

Egyiptomban porrá őrölték és amulettet készítettek belőle, amit a gyermek azért viselt, hogy távol maradjanak tőle a gonosz szellemek.

Érdekes, hogy a placenta mágikus tulajdonságait sok helyen figyelembe vették, és nem dobták ki ezt a szervet, mint napjainkban, hanem nagy jelentőséget tulajdonítottak neki.