Nem is olyan régen még a márkahűség határozta meg, mit emelünk le a polcról a heti nagybevásárlás során. Ma azonban már egészen más szempontok döntenek a szupermarketek folyosóin, és a logók csillogása helyett a kilós árak dominálnak. Az inflációs környezet alapjaiban írta át a magyar családok költési szerkezetét és napi rutinját. Egyre többen nézik meg kétszer is a címkéket, mielőtt bármit a kosarukba tennének a boltokban.
Megváltozott a kosarunk tartalma az üzletekben
A drágulás nem csak a luxuscikkeket érte el, hanem az alapvető élelmiszereket is az elmúlt időszakban. A vaj, a sajt és a húsfélék esetében tapasztalt ugrásszerű növekedés sokakat kényszerített azonnali váltásra. Korábban megszokott kedvenceink helyett ma már sokszor az akciós újságok aktuális kínálata diktálja a családi menüt. Ez a kényszerű rugalmasság alapjaiban rengette meg a korábban stabilnak hitt fogyasztói szokásokat.
A statisztikák szerint a vásárlók jelentős része ma már nem impulzív módon választ a polcok között. Pontos listával érkezünk az üzletbe, és szigorúan tartjuk magunkat az előre eltervezett napi vagy heti költségkerethez. Ritkultak az olyan alkalmak, amikor egy-egy különlegesség vagy kényelmi termék is csak úgy belefér a keretbe. A hétköznapi bevásárlás ma már sokkal inkább egy bonyolult matematikai feladvány, mintsem kellemes kikapcsolódás. Az üzletekben is jól érezhető a feszültebb figyelem, ahogy az emberek percekig böngészik a különböző kiszerelések egységárait.
Az élelmiszerpazarlás érezhető csökkenése is megfigyelhető a magyar háztartásokban a legfrissebb adatok alapján. Mivel minden falat érezhetően drágább lett, sokkal jobban ügyelünk arra, hogy mi kerül végül a szemétbe. A maradékok kreatív felhasználása újra divatba jött, és a tudatosság a konyhai folyamatok részévé vált. Ez a kényszerű változás a pénztárcánk védelme mellett hosszú távon a környezetünkre is kedvezően hathat.
A saját márkás termékek felemelkedése
Pár évvel ezelőtt még sokan gyanakodva néztek a láncok saját logójával ellátott árukra a polcokon. Mára azonban szinte teljesen eltűnt ez az előítélet, és ezek a termékek lettek a hazai piac egyértelmű nyertesei. Minőségben sok esetben már felveszik a versenyt a neves gyártók évtizedek óta ismert kínálatával. Az árbeli különbség pedig olyan jelentős, amit egyetlen tudatos vásárló sem hagyhat figyelmen kívül a kasszánál. Nem ritka a harminc vagy akár negyven százalékos megtakarítás sem egy-egy alapvető élelmiszer esetében.
A kereskedelmi láncok gyorsan felismerték a piaci rést, és hatalmas energiát fektetnek a termékfejlesztésbe. Ma már nem csak az alaptermékekből létezik saját márkás verzió, hanem a prémium kategóriában is megjelentek. A bio, a mentes és az ínyenc falatok között is találunk kiváló ár-érték arányú alternatívákat a polcokon. Ez a stratégia sikeresen teszi hűségessé a vevőket az adott bolthálózathoz a márkák helyett.
A nagy gyártók számára is komoly kihívást jelent ez az új típusú, agresszív árverseny a piacon. Kénytelenek folyamatos akciókkal vagy extra kiszerelésekkel védeni korábbi piaci részesedésüket az üzletekben. A polcok képét ma már szinte mindenhol a sárga és piros akciós táblák uralják a szemmagasságban. A neves márkák régi presztízse lassan, de biztosan háttérbe szorul a józan praktikummal szemben.
Sok vásárló arról számol be, hogy vakteszteken valószínűleg fel sem ismernék a különbséget a termékek között. A csomagolás egyszerűsége mögött gyakran ugyanaz a minőség lakozik, mint a sokkal csillogóbb dobozokban. Emiatt a bizalom folyamatosan és láthatóan nő az olcsóbb megoldások irányába a lakosság körében. A folyamat pedig öngerjesztővé vált az elmúlt hónapok gazdasági nehézségei során.
Tudatosabbá váltunk a pénztáraknál
A modern technológia is a segítségünkre siet, ha a spórolásról és a tervezésről van szó a mindennapokban. Az okostelefonokon futó applikációk pillanatok alatt összehasonlítják a különböző láncok aktuális árait és ajánlatait. Sokan már otthon, a kanapén ülve megtervezik, hova mennek tejért és melyik boltba érdemesebb benézni a kenyérért. Ez a fajta logisztikai tervezés korábban csak a legspórolósabb rétegekre volt jellemző a társadalomban. Ma már a széles középosztály számára is ez vált az egyetlen ésszerű és természetes viselkedési formává.
A kuponozás és a digitális pontgyűjtés szintén valóságos reneszánszát éli jelenleg Magyarországon. Minden egyes forint számít a végelszámolásnál, így az aprónak tűnő kedvezmények is jelentős összegre rúgnak a hónap végére. A pénztárosok tapasztalatai szerint egyre több időt vesz igénybe a fizetés a különböző kódok beolvasása miatt. Ez a várakozás azonban ma már senkit nem zavar, hiszen mindenki számára a végösszeg csökkentése a legfontosabb cél.
Hosszú távú trend marad a takarékosság
Szakértők szerint még akkor sem térünk vissza a régi szokásokhoz, ha az árak egyszer végre stabilizálódnak. Aki egyszer megtapasztalta, hogy az olcsóbb, saját márkás termék is ugyanolyan jó, az ritkán vált vissza a drágábbra. A tudatos fogyasztás kultúrája végleg beépült a magyar vásárlók mindennapi gondolkodásába és rutinjába. Ez a gazdasági kényszer szülte változás tartósnak ígérkezik a hazai kiskereskedelem teljes egészében. A boltoknak is ehhez az új realitáshoz kell igazítaniuk a jövőbeni kínálatukat és marketingstratégiájukat.
A jövőben várhatóan még nagyobb hangsúly kerül a lokális beszerzési forrásokra és a hazai termékekre. A rövid ellátási láncok nemcsak fenntarthatóbbak, de gyakran versenyképesebb árat is kínálnak a globális brandekkel szemben. A kistermelői piacok iránti növekvő érdeklődés is ezt az új típusú tudatosságot erősíti meg.
Összességében kijelenthető, hogy a magyar vásárló ma már sokkal dörzsöltebb és tájékozottabb, mint bármikor korábban. Nem dőlünk be a látványos reklámoknak, ha a tartalom nem indokolja a jelentősen magasabb árat. Az élelmiszergazdaság szereplőinek fel kell készülniük erre a kritikusabb és árérzékenyebb szemléletmódra. Aki nem tudja tartani a tempót ebben a kiélezett versenyben, az könnyen elveszítheti korábbi stabil pozícióit.
