Azt vesszük észre, hogy a korábban egy hétig kitartó tejföl hirtelen elfogy két nap alatt, a kedvenc mogyorókrémünk üvege pedig gyanúsan karcsúbb lett, mint tavaly ilyenkor. Nem a képzeletünk játszik velünk, hanem egy globális gazdasági folyamat szemtanúi vagyunk, amely közvetlenül érinti a pénztárcánkat. A gyártók világszerte próbálják ellensúlyozni a növekvő költségeiket anélkül, hogy a végösszeget drasztikusan megemelnék.
A méretcsökkenés mögött meghúzódó gazdasági folyamatok
A jelenséget a közgazdászok shrinkflationnek, vagyis zsugorflációnak nevezik. Ez azt jelenti, hogy a termék mérete vagy mennyisége csökken, miközben a kifizetendő összeg változatlan marad. A vásárlók többsége ugyanis érzékenyebben reagál a számlán szereplő számokra, mint a csomagoláson feltüntetett grammokra.
Az alapanyagok és az energia költségeinek emelkedése kényszeríti erre a lépésre a nagyvállalatokat. Ha tíz százalékkal drágul a kakaóbab, a csokoládégyárnak döntenie kell a stratégia felől. Gyakran az tűnik a legkisebb ellenállásnak, ha a tábla súlyát száz grammról kilencvenre csökkentik. Ezáltal a vevő továbbra is ugyanannyiért veszi meg a terméket, csak kevesebb kalóriát kap érte.
Sokszor a csomagolás kialakításával is trükköznek, hogy a változás ne legyen feltűnő első ránézésre. A flakonok alját mélyebbre tervezik, vagy a dobozok falát vastagabbra hagyják, így a polcon ugyanakkorának tűnnek, mint korábban. Ez a pszichológiai hadviselés a marketingesek egyik leghatékonyabb eszköze a válság idején. A fogyasztók nagy része csak otthon, a felbontás után szembesül azzal, hogy a tartalom hamarabb elfogyott. Fontos megérteni, hogy ez nem törvényellenes, amíg a pontos súly szerepel a dobozon.
Amikor a minőségből vesznek el észrevétlenül
Létezik egy még alattomosabb módszer is, amit skimpflationnek hívnak a szakemberek a nemzetközi sajtóban. Ebben az esetben a mennyiség megmarad, de az összetevők minősége romlik le jelentősen. Például a drágább vajat olcsóbb pálmaolajra cserélik az édességekben, vagy kevesebb valódi gyümölcs kerül a joghurtba. Ezek a változások sokszor csak az apróbetűs rész alapos áttanulmányozásával deríthetők ki a vásárlás során. Az ízélmény talán csak minimálisan változik, de a termék előállítási költsége így jelentősen csökken a gyártó számára.
A szolgáltató szektorban is megjelent ez a fajta spórolás az utóbbi években. A szállodákban ritkábban cserélik a törölközőt, vagy az éttermekben egyszerűbb alapanyagokból állítják össze a napi menüt. A cél mindenhol ugyanaz: a profit megtartása a növekvő inflációs környezetben. A vásárló pedig sokszor csak azt érzi, hogy valami már nem olyan, mint régen.
Hogyan ismerhetjük fel a rejtett drágulást vásárlás közben
A legbiztosabb fegyver a tudatos vásárlók kezében az egységár folyamatos figyelése a polccímkéken. A boltok kötelesek feltüntetni, hogy mennyibe kerül pontosan egy kiló vagy egy liter az adott áruból. Így hiába csökken a flakon mérete, az egységár azonnal leleplezi a valós költségnövekedést. Ne hagyjuk, hogy a színes grafika vagy a „megújult forma” felirat megtévesszen minket a hétvégi nagybevásárlás alatt.
Érdemes összehasonlítani a saját márkás és a prémium kategóriás termékeket is a választás előtt. Gyakran a kevésbé reklámozott áruk még a régi, megszokott kiszerelésben maradtak a raktárakban. A nagy márkák fizetik meg először a marketing és a logisztika hatalmas felárát, amit végül rajtunk hajtanak be. Ha nyitottak vagyunk az alternatívákra, sokat spórolhatunk a havi kiadásokon. Egy kis odafigyeléssel elkerülhetjük a legnyilvánvalóbb csapdákat.
A technológia is a segítségünkre lehet, hiszen több mobilalkalmazás követi az árak alakulását. Ezekkel könnyen leellenőrizhetjük, hogy egy adott termék ára hogyan változott az elmúlt hónapokban. A tudatosság ott kezdődik, hogy nem rutinszerűen emeljük le a polcról a megszokott dolgokat.
Sokan vezetik a blokkokat, ami segít a hosszú távú összehasonlításban. Ha látjuk, hogy ugyanaz a kosár tartalom egyre kevesebb ideig elég, gyanakodhatunk a méretcsökkenésre. A gyártók statisztikái szerint a vevők fele sosem olvassa el a súlyjelzést. Legyünk mi a másik ötven százalék, aki tisztában van a tényekkel.
A tudatos vásárlói magatartás jelentősége a jövőben
Hosszú távon a fogyasztói tudatosság kényszerítheti ki a gyártókból a nagyobb átláthatóságot és a tisztességesebb kommunikációt. Ha egy közösség látványosan elfordul a trükköző márkáktól, az komoly üzenetértékű lehet a vállalatvezetőség számára. Néhány európai országban már kötelezővé tették a speciális figyelmeztető jelzések elhelyezését a polcokon. Ez nagyban segíti azokat, akiknek nincs idejük minden egyes címkét végigböngészni a sietős hétköznapokon. A jövőben valószínűleg egyre több központi szabályozásra lesz szükség ezen a területen a fogyasztóvédelem részéről.
A gazdaság dinamikája folyamatosan változik, és vele együtt a vásárlási szokásainknak is fejlődniük kell a biztonságunk érdekében. Nem kell lemondanunk a kedvenceinkről, de érdemes kritikus szemmel nézni a kínálatot minden alkalommal. A tudatos döntésekkel nemcsak pénzt takarítunk meg, hanem a piaci folyamatokat is jó irányba terelhetjük. A kasszánál leadott voksunkkal döntünk arról, milyen üzleti magatartást támogatunk a jövőben.
Összességében a zsugorfláció és a minőségromlás korunk gazdasági valósága, amellyel nap mint nap szembesülünk. Bár a folyamatokat megállítani nem tudjuk, a reakciónkkal befolyásolhatjuk a piaci szereplők döntéseit. A legfontosabb, hogy nyitott szemmel járjunk a boltokban, és ne csak az árra, hanem a tartalomra is figyeljünk.
