Belépés
Somlyó György
... szerelem.

Elátkozottsága ködös magányán
csak ült sötéten és rejtelmesen.
- Ó, mért nem láttad soha, kedvesem?
Hát menjünk most, az ő nyomába járván:
járjuk be e sok kis budai utcát,
a hó ropog alattunk, mint a tüll.
Itt baktatott ő mindig egyedül,
a csillagoktól követelve jussát.
Az ,,életét", amelyet egyre várt,|...
2018-12-29 20:00:39
szeretettel
... lehetett... Tavasz volt akkoriban, a kéményekből a fehér füstök húsvéti fodrozással lebegtek el a háztetők felett, és a Dunán oly hosszadalmasan búgott egy hajó, mintha nőstényét keresné az óbudai kikötőben. Egy nőbe voltam szerelmes, és cserepes virágot állítottam az ablakomba, amelynek gyermektenyér üdeségű szirmait cél¬talanul bámul¬tam. Egyáltalában soha annyi szépet...
2012-04-09 10:04:53
1 
Címkék: Somlyó György, csillagoktól követelve, fehér füstök, háztetők felett, óbudai kikötőben, nőbe voltam, hosszadalmasan, elátkozottsága, gyermektenyér, egyáltalában, csillagoktól, szeretettel, kéményekből, rejtelmesen, fodrozással, állítottam, ablakomba, baktatott, akkoriban, követelve, nőstényét, kikötőben, szerelmes, magányán, háztetők, lebegtek, szerelem, lehetett, cserepes, alattunk, szirmait, kedvesem, amelynek, húsvéti, nyomába, üdeségű, menjünk, egyedül, sötéten, keresné, virágot, amelyet, talanul, szépet, somlyó, életét, jussát, györgy, füstök, felett, voltam, járjuk, járván, óbudai, mintha, láttad, mindig, tavasz, búgott, fehér, annyi, bámul, dunán, egyre, utcát, ködös, ropog, budai,
© 2013 TVN.HU Kft.