|
 |
|
|
I
Kedd volt szeptember elsején.
Éjjel esett.
Elrepült a madársereg.
Magányos bátor vagyok én,
hogy utánuk se fordulok.
Szétzúzódott a hideg égbolt.
Eső fedi a Napot.
Nem kell a Dél most.
II
Én, az élve eltemetett,
alkonyi tarlón lépkedek.
Csizmám felhasítja a földet
(csütörtök zúg fejem felett... |
| 2012-02-23 10:29:39 |
|
|
|
|
|
|
|
... falatja,
nem habozik, be is kapja)
Nincs más hátra, sétát tenni
ebéd után, csokrot szedni
kék nárciszból, hazavisszük,
kis csuporba rendezgetjük.
Alkonyodik, bezár a bolt,
cirmos felkel és vele a Hold...
... |
|
|
| 2012-02-18 19:03:02 |
|
|
|
|
|
|
|
HAZAFELÉ
Alkonyodik... lassan, csendben
Sötétedni kezd a táj,
A mezőről, domboldalról
Hazafelé megy a nyáj.
Elől halad a jó pásztor,
Utána megy a sereg, -
Kicsi bárány az ölében...
Nézzétek csak, emberek!
Jó pásztorunk: az Úr Jézus,
Aki szeret bennünket,
Zöld mezőre, kies helyre
Terelgeti lelkünket.
... |
| 2012-02-16 15:16:15 |
|
|
|
|
|
|
|
... A hegyen messze minden forgatagtól a hó háborítatlanul hull alá és őrzi az erdő fáinak szépségét. Mintha csak látogatóban járna erre ember, a lábnyomokat befedi a hó azonnal. Lassan alkonyodik már, az öregember lassan csoszogva lépked az udvaron, és hozza a fát a ez öreg kályhába.
A mama is csendesen mozog a konyhában, odateszi a ki lábasban a savanyú leves, ahogy odatette má... |
|
|
| 2012-01-05 14:45:08 |
|
|
|
|
|
|
|
Alig ment el Télapóka, még a nyoma itt a hóba', kezdődik a sürgés-forgás. Lótás-futás, csomaghordás. Minden boltban, áruházban hangos vásárlási láz van. Oda se a hónak, szélnek, még a hidegtől se félnek. Virradattól estelig tér és utca megtelik kicsinyekkel és nagyokkal, sokasodó csomagokkal.
Míg künn a hópihe rebben, odabenn a kis kezekben malacpersely ontja kincs... |
| 2011-12-24 10:04:06 |
|
|
|
|
|
|
|
Nagy János :
Nr. 26
a szív zenéje, a vonat kattogása,
fény a szemünkön, alkonyodik,
a táj elmerül, letört ágak a semmiben;
arcodra hazatalálok, az út felfénylik a
vonat után, nincsenek határok, csak
a szív szabadesése, s ez az élet;
kegyetlen ez a táj, a világ másik fele,
messze a szakadékok pereme,
belülről ... |
| 2011-12-14 18:44:48 |
|
|
|
|
|
|
|
... betonút,
üríti zsebeit a nappal,
rendre kirakja mindenét.
Magad vagy a kataton alkonyatban.
Mint gyűrött gödör feneke a táj;
izzó hegek a káprázó homályban.
Alkonyodik. Dermeszt a ragyogás,
vakít a nap. Sosem felejtem, nyár van.
Nyár van és villámló meleg.
Állnak, s tudom, szárnyuk se rebben,
a szárnyasok, mint égő keru... |
| 2011-12-07 19:42:18 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... Öt kötőtű körbe-körbe, horgolótű föl-le, föl-le ugrándozik, versenyt szalad. Sietteti a fonalat. A gombolyag nesztelenül futkároz a lába körül. Kanyarodik, csavarodik, amíg be nem alkonyodik. Dehogy pihen! Soha ilyen lóti-futi kedve nem volt, míg egy helyben búsan kuksolt. Unatkozott épp eleget, rozmaringos ruhák megett nagyanyóka szekrényébe'. De most kimegy végre-végre a... |
| 2011-12-07 00:30:50 |
|
|
|
|
|
|
|
...
Zsófi tágranyílt szemmel néz a halacska után, majd rövid idő múlva hűvös szél kerekedik. Zsófi feláll és haza biceg. Egész úton a halacska titokzatos szavai zsongnak kicsiny fejében. Alkonyodik leül az udvaron felejtett árva tuskóra. Ölébe ejti kezét, s felnéz a lenyugvó nap vörös korongjára. ősszekúlcsolja áttetsző vékonyka ujjait és felsóhajt.
-Istenem!
-Zsófi!... |
| 2011-11-19 12:41:53 |
|
|
|
|
