|
 |
|
|
| ... nyilvánítása. IV. Miklós pápa a magyar trón betöltésének jogát a Szentszéknek igényelte, azzal az indoklással, hogy Szent István a korona elfogadásával elismerte a pápai hűbért. A nápolyi Anjouk sem ismerték el András királyságát és leányági örökösödés címén maguknak követelték a magyar koronát. Kun László halála után Habsburg Rudolf német király Magyarországot megürült hűbérnek n... |
| 2009-07-23 18:42:08 |
|
|
|
|
|
|
|
... ahol Lajos mellett Luxemburgi János morva őrgróf, IV. Rudolf osztrák herceg és IV. Károly német-római császár és cseh király is megjelent.
Lajos itáliai hadjáratait a nápolyi Anjouk trónöröklésének rendezetlensége váltotta ki: akkoriban a probléma (az ún. ,,nápolyi kérdés") évekig a pápai és itáliai politika fókuszában állt (és még évtizedekig mérgezte a magy... |
|
|
| 2009-07-16 07:57:11 |
|
|
|
|
|
|
|
... háznak
hívnak, és amely (pfúj, már megint a piszkos pápisták!) hét (7!) szentet
adott eddig az Anyaszentegyháznak. 550 esztendeig uralkodtak a magyarok
felett, ha a női ágat is beszámoljuk (Anjouk, Luxemburgiak, Jagellók, plusz
Hunyadiak). Mindazonáltal, fejedelmeink már 1000-nél előbb is voltak, akik
tulajdonképpen királyok voltak, viszont most Atillára, ... |
| 2009-06-29 15:20:47 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... kedvezően hatott a városok kialakulására. Nem elhanyagolható a király, főúr, vagy főpap jelenléte sem. A városi szabadságjogok többségét a 13. században adományozták. A városok fejlődése még az Anjouk alatt is folytatódott. Különböző kiváltságokat kaptak. Ezek egyrészt gazdasági (vásártartási jog, vámmentesség, árumegállító jog, a földesúri jogok gyakorlása, a szabad ingatlan forg... |
|
|
| 2009-06-29 11:07:09 |
|
|
|
|
|
|
|
... Anjou-ház és Aragónia között. Pius már a kezdetekben I. Ferdinándot, az aragóniai trónkövetelőt támogatta, így XI. Lajos a Pragmatica Sanctio eltörlésétől azt várta, hogy a pápa cserébe az Anjouk mellett teszi le voksát. De a gallikán szabadságjogok visszavonása után sem állt Pius a francia érdek oldalára. Ezért Lajos hamarosan visszaállította a bourges-i privilégiumokat.
... |
|
|
| 2009-06-23 08:53:22 |
|
|
|
|
|
|
|
... párti polgárok átveszik az uralmat a városban.
1311: Csák Máté hadai ostromolják sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben.
1330-as évek a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát
kezdtek építeni.
1354 : I. Lajos király Visegrádról Budára helyezi át udvartartását. A vár és a város fejl&#... |
| 2009-06-12 10:19:18 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... Szicília trónját is elfoglaló Aragónia igyekezett megszerezni a nápolyi trónt. Jenő, mint a királyság hűbérura először nem akarta elismerni V. Alfonz, aragón uralkodó jogait Nápoly trónjára. Az Anjouk 1442-ben a terracinai szerződésben elismerték a trónra lépő új dinasztiát, amit Jenő csak később, Sienában írt alá. Ezzel megalakult Szicília és Nápoly Kettős Királysága. A déli terü... |
| 2009-06-09 23:16:20 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... teológusként, egyházjogászként és vezetőként volt ismert. Ráadásul az érsek nápolyi születésű volt, amely ugyanúgy sorolható Itáliához, mint Franciaország befolyási övezetéhez, hiszen az Anjouk uralkodtak Nápoly felett. Az egyszerűnek tűnő megoldást hamar elfogadta minden bíboros, és a krónikák felhívják a figyelmet arra, hogy a későbbi ellenpápák is pápának ismerték el Bartolomeo... |
| 2009-06-02 08:16:11 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... a királyság első személyének helyét, és legfőbb vágya volt egy korona alatt egyesíteni a két Anjou királyságot. Ennek pedig legfőbb záloga a király öccse, Enre volt. Johanna és a nápolyi Anjouk féltették saját hatalmukat, ezért 1345-ben végzetes tettre szánták el magukat. A királynő és hívei meggyilkolták Endrét. 1347-ben hatalmas magyar sereg indult Nápoly ellen. Lajos dühe előtt... |
| 2009-05-21 22:54:20 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... udvarával. Az uralkodó bizalmasává vált, később Károly személyes titkárává majd kancellárrá nevezte ki a domonkos szerzetest. Jacques ekkor került közel a pénzügyek intézéséhez, és belelátott az Anjouk kiterjedt hivatalrendszerébe is. 1300-ban tért vissza Franciaországba, ahol Frejus püspökének szentelték fel. 1310-ben Avignonba hívták, ahol V. Kelemen pápa a város püspökévé szent... |
| 2009-05-17 23:30:59 |
|
|
|
|
