|
|
|
Bereti Gábor
Nem most
Nem most,
ha majd a sorsán időző óceán, súlyával
a szél sikoltó robajából kilép,
s a Nap vöröslő korongjában úszva
föllobognak hajának fehér tincsei,
és már senki sem lesz,
akit az égben keresve megtalálhat,
P. Klee a föld torkához hajol, és
hallgatja majd a mélyben szálldosó,
könnygyökérzetű ... |
2018-06-14 08:39:28 |
|
|
|
|
|
|
Bereti Gábor
Mi az ott?
Virágoztak, éreztem az olajfák illatát.
Az éj, akár egy ablak, nyitva volt.
Lusták lettek benne a csillagok, hagyták,
suhogjanak felém a szárnyak, a végtelenből
csillogón, ezernyi arcoddal villóddzon az
ígéret, s míg várok reád, tűnődjek, miféle
ünnep lehet ott, a horizont szélén, ahol
messzi ... |
|
2018-05-13 10:59:58 |
|
|
|
|
|
|
Bereti Gábor
Viaskodom veled, magammal
Az ég vékony kékjét magamra húzom.
Magamra húzom a végtelent.
Ahogy elpuhul a tél, tudom, tavasz jön,
s elgondolom, mi volt, s hogy de jó lennél
megint.
Pedig félek is tőled, mert a szemedből olvasok.
S mikor a csendből, akár egy kiejtett szó
kilépsz, már érzem a bűnt: kapkodó ... |
2018-05-12 08:45:16 |
|
|
|
|
|
|
Bereti Gábor
Juharlevélre
A messzeség nevet. Övé a holnap.
Zsibbadnak arcomon felhők árnyai.
A Hold havas fényében ázik, ázik nyarunk.
Kabátban áll minden virág, száraz fény
zörög, s a kövek között víz-bőrben
gyík oson, szél köhög. Édes mosoly,
kamaszpír didereg ajkadon. Egyszerre
villan az összes évszak, telt kebled
c... |
|
2018-05-11 10:13:51 |
|
|
|
|
|
|
Bereti Gábor
Didergés vagyunk
A rend üres szívében
szemem riadva széttekint;
reményünk mások kezében, súgom,
s hangom fénnyel, s árnnyal int.
Csupán didergés vagyunk,
vézna, fuldokló, tört szavak,
vérző csillagunk földben ragyog és
elveszünk, ha így marad.... |
|
2018-05-10 08:34:22 |
|
|
|
|
|
|
Bereti Gábor
Lassan, ahogy
Lassan, ahogy a sorban felgyulladó
gyertyák lobbantak, szavaid
imbolygón szabdalták nehéz,
látható sötétséggé az éjt,
Mintha megérkeztem volna,
csábítva szívemet, lángokkal
érintetted arcom, hogy hosszú,
magányos bolyongásaim után
hajlékodban szerelemre találjak
... |
2018-05-09 08:31:32 |
|
|
|
|
|
|
Bereti Gábor
Visszaálmodom
A rézlobogású hajnal-kék időt, visszaálmodom
az eltűnt éveket, a láznevetést, a fehér törzsű
fák közt kószáló vízesést. Többé mosolyoddal
már nem jössz felém. Emlékek olvadó ha... |
2017-03-20 12:17:24 |
|
|
|
|
|
|
...
Bereti Gábor :... |
2015-03-06 23:48:23 |
|
|
|
|
|
|
Bereti Gábor :
EZÜSTBE SZŰRVE
Ezüstbe szűrve csendben,
holdfény ömlik át a kerten.
Nincs árnyéka semminek,
mintha árnyék volna minden.
Földre hajlik sok-sok ág,
már rég megadta mind magát.
Büntet engem és elér,
mindent legyőz e léha fény.
Hang hallszik csak nem beszéd,
szavak hálója szerteszét. ... |
2015-03-05 17:43:53 |
|
|
|
|
|
|
Bereti Gábor :
A VERS,HA LEHET
A vers, ha lehet,
legyen szép és legyen modern.
Ne olyan mint én.
Mert a szívem felett
vasrács lebeg, mázsás talán,
vagy annál nagyobb.
De látod, ez csak a balkon,
a balkon árnya, s ha fenn
a Napot felhő fedi,
a szívemen se árny,
se Nap, csak a szomorúság,
a szépség ragyog: a... |
2015-01-31 21:49:45 |
|
|
|
|