... Dutka Ákos - Búcsúzkodunk
A kert alatt, a kert felett
poklot fűtött a nyár,
fonnyadtan bágyadt levele
erőre már hiába vár.
Hát ennyi volt az illat,
az üde friss illúzió,
hogy kert maradj még akkor is,
ha lehullok Én, mint érett, vén dió?
Béna lábam és bágyadó kezem
nem bírta már az öntözővizet,
sóhajt... |
