... velem a házba menekülj.
Léptél, de nem haladtál,
Görnyedtél, hajoltál
Magadhoz szorítottál.
Az ajtó csak távolodott,
Már sötét volt,
A hideg eső csontjainkig hatolt,
Sikoltva öleltelek magamhoz!
Ma újra álmodtam rólad,
Tudom, holnap is fogok.
Mikor felébredek,
Gyűrött párnámon sírok.
Rémálmaim meddig kísértete... |
