|
 |
|
|
Zúg az őszi szél
(Dsida Jenő:))
Könnyelmű, bolondos fajta vagyunk.
De októberben nagyon félünk.
Sápadt az arcunk, fátylas a szemünk
s begyújtjuk a lobogó nagy tüzet.
Gyümölcsök helyett kis szobánkban
a polcokra meséket rakunk,
d... |
| 2011-10-15 19:56:26 |
|
|
|
|
|
|
|
Dsida Jenő: Zúg az őszi szél
Könnyelmű, bolondos fajta vagyunk.
De októberben nagyon félünk.
Sápadt az arcunk, fátylas a szemünk
s begyújtjuk a lobogó nagy tüzet.
Gyümölcsök helyett kis szobánkban
a polcokra meséket rakunk,
duruzsoló, piros, érett meséket:
fehér időkre kellenek.
Gondjainkkal megtömjük a kályhát,|... |
|
|
| 2011-10-15 19:51:21 |
|
|
|
|
|
|
|
Dsida Jenő
AZ ÉN DALOM
Az én dalom a bérci hegynek
Vidáman csörtető patakja,
Madárka, mely a boldogságát
Minden fán, bokron eldalolja.
Az én dalom az őszi lombok
Borús, sejtelmes suttogása,
Hulló levelek zizegése,
Hollószárnyaknak csattogása.
Az én dalom földet megrázó
Dörgése a haragvó mennynek ... |
| 2011-10-15 19:33:06 |
|
|
|
|
|
|
|
Drága Barátnőm!
Csodálatos szombat délutánt kivánok szeretettel: Zsóka
Zúg az őszi szél
(Dsida Jenő:))
Könnyelmű, bolondos fajta vagyunk.
De októberben nagyon félünk.
Sápadt az arcunk, fátylas a szemünk
s begyújtjuk a lobogó nagy tü... |
|
|
| 2011-10-15 16:23:39 |
|
|
|
|
|
|
|
Dsida Jenő
Nincs kegyelem
Látod, már ezt is unom
nélküled.
Páholyt veszek neked
az életemben. Ülj bele mellém.
Kék szemem hasadékain
nézz ki te is az arénára:
Folyik a vérengzés,
búg a szelek torka.
Ezer levelet habzsol az ősz,
ezer virág hal meg,
ezer éneklő vértanú. Hallod őket?
S amott azúrk... |
|
|
| 2011-10-15 08:50:48 |
|
|
|
|
|
|
|
... járul
- Körül köd ül, gomolyog mind telibben.
Suhogás zizzen, omlik egy ruhárul.
Padlómra lenge lábak lépte libb... |
| 2011-10-14 16:11:40 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... borzongva, k... |
| 2011-10-13 22:49:46 |
|
|
|
|
|
|
|
Dsida Jenő:
Dal az elmaradt vallomásról
Úgy vágyna hozzád
ezer puha szó,
ezer csudaszó,
színes, szomorú
szerelemmel lázadozó.
Úgy beborítna,
mint földet az ég,
mint fénnyel az ég
a remegő rózsát,
mely lengve, lobogva ég.
S meghal mind, mire
kinyíló ajkamhoz ér,
mosolygó ajk... |
| 2011-10-13 22:37:52 |
|
|
|
|
|
|
|
Az ódonművű óra ver,
a mennyezeten pókok szőnek.
Homlokodon bánat hever,
bánata özvegy, néma nőnek,
ki fogyton véknyul, mint a hold,
mert arra gondol, ami volt
s hunyó tűznél fonnyadva fázik
és arra gondul, aki holt,
míg zöld, nagyárnyú lámpa mellett
magányosan, csendben teázik.
S akkor jövök. Halk nesze sincs
saru... |
| 2011-10-13 22:32:38 |
|
|
|
|
|
|
|
Élek, mint szigeten.
Mindennap térdre kell
hullanom. Kívüled
semmi sem érdekel.
Kihűlhet már a nap,
lehullhat már a hold,
e zengő túlvilág
magába szív, felold.
Édes illatai,
különös fényei
vannak. És szigorú
boldog törvényei.
Mit máshol ketyegő
kis óra méreget,
itt melled dobaja
méri az éveket,
s ha ... |
| 2011-10-13 22:29:35 |
|
|
|
|
