|
 |
|
|
... s az úgy csillogott, mintha külön világított volna, az arca piros volt, de azért gyenge fehér a széleken, s amikor szólt, roppant sok porcelánfehér fog volt a szájában. Ez volt rajta a legfeltűnőbb.
Sanyika összehúzta a szemét, arcát, s egészen kicsi lett, a száját kicsucsorította.
Misi nem tudott szólni, úgy elcsodálkozott a lány szépségén.
- Egés... |
| 2007-05-10 13:45:28 |
|
|
|
|
|
|
|
... azért, csak minden füzete maszatos, meg folyton faricskál, és nem figyel, mikor leckéztetnek a tanárok, s ha váratlanul szólítják fel, igen ritkán tudja, hogy miről folyik a tanítás, de ha újra felteszik a kérdést, akkor aztán jól felel!
A kis Nyilas odahajolt Gimesihez óra alatt:
- Majd mondok valamit.
- Mit?
- Majd megmondom.
... |
| 2007-05-10 13:42:48 |
|
|
|
|
|
|
|
... Igen.
- Osztig Nyilas András?
- Nem András: Nyilas Mihály második gimnázium, bé.
- Az a, 'sz ipp a nincs.
Egyszer csak a homlokához kap, s még a kalapot is feltolja rajta, a kis karimás kerek kalapot, amilyet a debreceni cívisek viselnek:
- Nízzík csak! Iszen magának nem levele van, hanem pakkja!
Pakkja! A kis Misin... |
| 2007-05-10 13:37:13 |
|
|
|
|
|
|
|
... Bátyja tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halálos balesete után - mivel addig a bátyjáék éltek egy faluban, közel az idős szülőkhöz, azok most magukra maradtak. Beszélt a nővérével, hogy ez így nem mehet, valamit tenni kellene, de csak vállvonogatása volt a válasz.
Ekkor megszületett az elhatározása. Rábeszélte a férjét, hogy adják el a városi szép nagy lakásukat és... |
| 2007-05-09 05:14:10 |
|
|
|
|
|
|
|
Mottó.
Modern rabszolga: társadalmi tulajdonként kezelt, neki életét és utódait tekintve is kiszolgáltatott, ,,minden joggal fölruházott", de azzal élni nem-tudó, kizsákmányolt dolgozó. Az ókori rabszolgát úgy adták-vették a rabszolgapiacon, mint egy ,,beszélő-szerszámot". Modernnek nevezett korunkban - kitermelték a ,,nem-beszélő"-válto... |
| 2007-05-07 17:10:09 |
|
|
|
|
|
|
|
Megismerkedésük nem volt szokványosnak nevezhető. Egy szanatóriumban ismerkedtek meg, ahova az asszonyt depressziójából kigyógyítandó, küldte az idegorvos.
A férfi egyéb betegségek, kezelések utáni lábadozását töltötte ott. És hosszas betegsége miatt bekövetkezett családi gondjaitól való megszabadulása reményében küldte oda háziorvosa.
Az asszony már majd egy het... |
| 2007-05-07 06:19:08 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... A tizenkét év körüli vékonydongájú kisfiú egész nap a közeli parkban lógott a barátaival. Hol a játszótér egyik sarkában felállított pingpongasztal körül ugrált félmeztelenül, hol az elkerített pályán focizott. Ügyes játékos volt, mindig az elsők között választották. Mikor a napsütés kezdett már elviselhetetlenné válni, társaival együtt behúzódott a nagy fák árnyékába. Haza csak s... |
| 2007-04-25 13:34:49 |
|
|
|
|
|
|
|
... élet-halál harcot vívtam magammal ezzel a tizenhét éves fiúval kapcsolatban. De ő semmit se vett észre. Viaskodtam a lelkemmel. Nagy levegő... és nyugodj meg. Kérdezd meg tőle, az nem lesz feltűnő.
Visszatartom a lélegzeteimet, és csak őt nézem, mit csinál. ,,Egyszerű tanítvány" - győzködöm magamat sápadtan. - ,,Balázs, egy negyedik ás, a... |
| 2007-04-20 11:06:42 |
|
|
|
|
|
|
|
Ketten kellünk hozzá. Mindig. Ahhoz, hogy élni kezdjen egy gondolat, egy történet, egy érzés.
Volt egy álma. Nem olyan világmegváltó nagy álom, de azért a magánytól őt is megváltotta volna. Kislánykora óta dédelgette. Attól a naptól kezdve, amikor egyszer a körúton sétált a szüleivel. Hétéves lehetett. Tél volt, ünnepre készülődött mindenki, ő meg a két felnőtt kezébe ka... |
| 2007-04-01 14:53:24 |
|
|
|
|
|
|
|
| Amikor minden egyes alkalommal a naptárra nézett és felfedezte a pontos dátumot, riadtan ment ki az utcára, ezt a negatív érzést az keltette benne, hogy elvesztette támaszát, mely a földi élethez biztosított neki szilárd alapokat. Így érte el a tél hidege az ő gondolatait is, amiktől a felruházható érzelmek csak még jobban kiültek áthidegült arcára. Félt, hogy helytelenül fordul vi... |
| 2007-03-31 00:28:24 |
|
|
|
|
