... engem.
Már annyira megbabonázott, hogy
nem is tudom, hányféleképpen kívánjam őt.
Ha nincs mellettem, magam elé képzelem
és erős leszek, mint a faóriások.
De amint meglátom, elfog a reszketés, mert nem tudom,
mivé lesz mindaz, amit hiányakor érzek.
Egész lényemet oly erő uralja, mely rendre elhagy engem.
S az egész valóság úgy jelenik meg elő... |
