Keresés: elsodornak, Egész világ nekem kínál, Építs kunyhót vagy büszke, A hűséges hűtlenségről, A hűséges hűtlenségről, Krisztina egypercese...., Mindennapi rítusok a levesben, Színház az egész világ, Mi lesz ebből!?, Bikfi-bukfenc-bukferenc, XVII. A hűséges hűtlenségről, , Egész világ nekem kínál, Gergely Ágnes:, A méh románca , Egész világ nekem kínál , különb-különb mézeket , azonnyomban azzá válok , amit magamba veszek , titkos szelek elsodornak , vagyok szélben szalmaszál , porzanak a messzi rétek , üvegtestem arra száll , én vagyok a rét felett a , hajladozó hangaszál , egyik lábam Bornemisza , másik , Építs kunyhót vagy büszke, hervadt őszi lomb , lassan, keringve hull – míg eltemet. , Tölts és koccints! a bor vad láza sok , gondot megöl: reményt s gyalázatot! , Holnap? – Holnapra elsodornak az , örök homályba hulló századok. , Élet s Halál közt dús gyümölcsbe ért , lelkem ágyában sok fanyar miért; , csak az Ember maradt örök titok: , „Mért él, A hűséges hűtlenségről, ujjamat, Nem, nem az ujjamat, a lelkemet, Úgy-e tudod, hogy az nem én vagyok? , Hogy én akkor is, ott, az éjszakában, Amely rám hull és eltemet, Akkor is, mikor elsodornak , És visznek haragos habok, Úgy-e Te tudod, hogy mindez hiába, Hogy én akkor is a tied vagyok? , Mert látod, én nagyon, nagyon szeretnék, Én fogom a ke, A hűséges hűtlenségről, ujjamat,, Nem, nem az ujjamat, a lelkemet,, Úgy-e tudod, hogy az nem én vagyok?, Hogy én akkor is, ott, az éjszakában,, Amely rámhull és eltemet,, Akkor is, mikor elsodornak, És visznek haragos habok,, Úgy-e Te tudod, hogy mindez hiában,, Hogy én akkor is a tied vagyok?, Mert látod, én nagyon, nagyon szeretnék,, Én fogom a kezed,, Krisztina egypercese...., felmelegít a hűvös őszi napokon., Az irodai munka szeptember 1-től mintha megháromszorozódott volna. Ha úgy érezted, hogy nyáron sokat dolgoztál, az őszi időszakban szinte elsodornak a feladatok. Az az egy-, kéthetes nyári pihenő októberre már olyan messzire sodródik, mintha igaz sem lett volna. A nyugodt hétvégék persze segítenek valamit, ez azonban a megsokszorozódott , Mindennapi rítusok a levesben, felmelegít a hűvös őszi napokon., Az irodai munka szeptember 1-től mintha megháromszorozódott volna. Ha úgy érezted, hogy nyáron sokat dolgoztál, az őszi időszakban szinte elsodornak a feladatok. Az az egy-, kéthetes nyári pihenő októberre már olyan messzire sodródik, mintha igaz sem lett volna. A nyugodt hétvégék persze segítenek valamit, ez azonban a megsokszorozódott , Színház az egész világ, Színház az egész világ, - Ginny! Nem jó! - Hú, de elegem van már belőle!, - Adam, én is tudom, hogy nem jó!, - Akkor csináld jól!, - Legutóbb még azt akartad, hogy nyugodjak meg! Megnyugodtam, nem megy!, - Felejtsd már el!, - Ha elfelejtem, akkor nem lesz jó!, - Találj ki valamit, mert ha nem fog menni, lecseréll, Mi lesz ebből!?, borból!, [kep]http://s1.images.www.tvn.hu/2008/09/18/00/35/www.tvn.hu_760b57f985084ed7299135424b54e1ef.jpg[/kep], Ebéd után, A még románca, Egész világ nekem kínál, különb-különb mézeket, azon nyomban azzá válok, amit magamba veszek, titkos szelek elsodornak, vagyok szélben szalmaszál, porzanak a messzi rétek, Bikfi-bukfenc-bukferenc, bukfenceztek. , Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon földbe gyökerezett lábbal állt a tisztás szélén, vicegett-vacogott félelmében. , – Jaj, elgázolnak, jaj, elsöpörnek, jaj, elsodornak, jaj eltipornak! – jajgatott, és gyorsan előrehajolt, köcsögfejére támaszkodott, tuskólábával lendített. Bukfencezett. Megint újra. Bikfenc. Megint újra. Bukfenc. Megint új, XVII. A hűséges hűtlenségről, ujjamat, Nem, nem az ujjamat, a lelkemet, Úgy-e tudod, hogy az nem én vagyok? , Hogy én akkor is, ott, az éjszakában, Amely rámhull és eltemet, Akkor is, mikor elsodornak , És visznek haragos habok, Úgy-e Te tudod, hogy mindez hiában, Hogy én akkor is a tied vagyok? , Mert látod, én nagyon, nagyon szeretnék, Én fogom a ke, , ,KiNeHagyd, Ki Ne Hagyd