... álmodom,
mikor fény sziporkáz
a frissen hullt havon.
És a kéményekből
füst száll fel az égre,
s a mennyből alászáll
csendesen a béke.
Mikor ember az embert
testvérként ölel,
mikor a messzeség is
itt van oly közel.
Mikor a harangszó
a szívbe költözik,
és mikor a lelkünk is
díszbe öltözik.
Megbéké... |
