Keresés: emlegetett, Mi volt 1956, barátom?, Vae victis! Jaj a legyőzöttnek, Modernkori Tajgetosz, avagy ne, Közpuceráj, Keresik a legundokabb ügyintéz, A mór megtette kötelességét, a, Neveléstörténet..., Lassan már derekunk sincs, Ez lenne a demokratikus jogáll, Aradtól Pozsonyig, , Mi volt 1956, barátom?, hogy mi volt ez a Valami. Hogy Valami volt: s ez a szabadság. És hogy’ futott előle a Gazság!, Pattant a ránk szorított bilincs, amikor utcára lépett a sok Nevenincs. A sokat emlegetett Nép., Aki látta, felejthetetlen a kép: ahogy ott vonult, ahogy a Veres Csillag az utcára hullt., Ahogy dőlt a Szobor, s még dőltében is ölt. Ahogy egy nép ellen fordult a Gyilkos , Vae victis! Jaj a legyőzöttnek, nő, amint múlnak az évtizedek halála óta. , Két regénye – az Állatfarm és az 1984 – elvitathatatlanul klasszikusnak , számít, de már napok óta az életmű kevésbé emlegetett részét, az esszéit , olvasom, és nem győzök ámuldozni a csodán: az igazi író, mint ő volt, úgy , ragadja grabancon kora korhoz kötött igazságait, hogy következtetései , kortalanu, Modernkori Tajgetosz, avagy ne, haragítsanak magukra vagy , hárommillió szavazó polgárt. De nekik még ennyi eszük sincs. Csak aztán a végén , nehogy úgy járjanak, mint Arany Családi körében az a bizonyos sokat emle, Közpuceráj, kiűzése a törvényhozásból. A civil szervezetek korlátozása egyenesen alkotmányos aggályokat vet fel. Milyen alapon tiltanák nekik, hogy részt vegyenek a kampányban?, A sokat emlegetett Magyar Vizsláról csak annyit derítettek ki, hogy a Fidesz pártján áll, de azt, hogy szórólapjait köz- vagy pártpénzen készítette, terjesztette, bármilyen törvénytelenséget, korrupciónak ne, Keresik a legundokabb ügyintéz, Keresik a legundokabb ügyintézőt , A magyar közigazgatás és szolgáltatói szektor sokat emlegetett, emblematikus szereplői számára alapított díjat egy budapesti cég. , A díj létrejöttének motivációja, hogy az undok ügyintézők (akiknek aránya egyes felmérések szerint meghaladja az ötven százalékot, de a legóvatosabb becslések sem merészkednek az egyharmados határ , A mór megtette kötelességét, a, meghízott. Vegyük észre azt a szerves nyelvi törzsfejlődést, melynek gyökerei egészen az átkos pártállami időkig nyúlnak vissza, s mely gyökerek minden bizonnyal az annak idején oly sokat emlegetett és méltán népszerű „körzeti megbízott”-ból eredeztethetők. Ez utóbbi szóösszetétel ment át aztán a későbbiekben egyfajta sajátos népi elfajzáson, mely a verbalitás rögös ös, Neveléstörténet..., megszülessen az 1868/ XXXVIII-as törvény a kötelező népoktatásról., Amikorra igazán kiforrta magát a nevelés ’reformálása’, akkor kiderült, hogy nagyon sok a teendő. Az emlegetett reformszázad alapvetően egyik legjelentősebb újítása az anyanyelven történő oktatás megvalósítása. Az 1844 januárjában kimondott országgyűlési határozat szerint az ország hivatalos , Lassan már derekunk sincs, fájdalmas., Végre gyün valaki, aki teli torokból üvölti – lassan ő maga is rámegy –, hogy emberek ébresztő, lassan már nincs derekunk, amin összébb húzhatjuk azt a bizonyos sokat emlegetett nadrágszíjat, de legalábbis már nem tudunk több lukat fúrni rá! Inkább lazábbra kéne engedni a gyeplőt, mert a végén még beledöglünk! Ezzel kellene foglalkozni, nem pedig azzal,, Ez lenne a demokratikus jogáll, vég! A kérdés csak az, hogy milyen hosszan húzódik és mennyire, lesz fájdalmas., Emberek ébresztő, lassan már nincs derekunk, amin összébb húzhatjuk azt, a bizonyos sokat emlegetett nadrágszíjat Ezzel kellene foglalkozni, nem pedig azzal,, hogyan rakjunk még több terhet egy már amúgy is vagyontalanná tett társadalom, vállaira, ráadásul mindezt ad-hoc jellegű öt, Aradtól Pozsonyig, következményektôl., Az a tény, hogy ez a nap a polgári nemzettéválásnak máig meleget adó, szikrája volt, elnyomott minden józan mérlegelést. Ám a lelkesedés nem, indokolja a gyakran emlegetett nézet elfogadását, miszerint ez a másfél év, tette nemzetté a magyart. Az elôzménynek volt igazán nagyobb szerepe; a, reformkor évtizedeit is tanítani kellene hazaf, , ,KiNeHagyd, Ki Ne Hagyd