|
|
|
Amikor az "olcsó" menza drága (számoltunk egy kicsit) A magyar világban a felsőbb vezetők nagyon érdekesen tudják elhatározni a dolgokat. Főleg mert nem veszik számításba a helyi gazdaságok sajátságos életciklusával együtt meglevő (megjelenő tényleges) költségeket. http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID= &pid=170316&n=eladasos&blog_cim=Száz forintos menü - lehetséges, vagy fantáz... |
2013-06-04 14:57:44 |
|
|
|
|
|
|
... figurát abban a pillanatban mutatja be, amikor az a talajtól éppen elrugaszkodik. Szattyánbőr csizmába bújtatott két lába keresztezi egymást, bő gatyája lebben, borjúszájú inge hónaljáig felcsúszik az egyik karján, ahogy azt a tánc hevében a tarkójához kapja. Másik kezét mereven előrenyújtja, ruházatát meggypiros mellénye élénkíti, vállára omló barna hajfürtjein fekete kócsagtolla... |
|
2012-04-09 10:19:59 |
|
|
|
|
|
|
... az összeg után számolják, amivel ezen vállalatokat megvásárolták, hanem ők ezeket felértékelték a valódi nyugat-európai szintre, s ez új értékek után számolják ki a hasznukat, és ezt viszik ki az országból. A legutóbbi privatizációs törvény szerint a még privatizálható állami termelő és szolgáltató vagyon értéke 10 B Ft, és ez az összes ilyen vagyonállománynak 10 százalékát te... |
2010-12-25 10:20:02 |
|
|
|
|
|
|
... kanyargó
folyócskán, s közben próbálja a saját nyelvére megtanítani a vadat.
Ennek érdekében rámutat egy majomra, amelyik egy faágon ülve majszol
éppen valamit:
- A majom eszik - mondja.
Õslakó ismétli:
- A mad-zsom esz-szik.
Tovább eveznek, s egyszer csak elhalad mellettük egy krokodil.
A hittérítő odaint:
- A kr... |
|
2010-03-05 12:03:29 |
|
|
|
|
|
|
... kanyargó
folyócskán, s közben próbálja a saját nyelvére megtanítani a vadat.
Ennek érdekében rámutat egy majomra, amelyik egy faágon ülve majszol
éppen valamit:
- A majom eszik - mondja.
Őslakó ismétli:
- A mad-zsom esz-szik.
Tovább eveznek, s egyszer csak elhalad mellettük egy krokodil.
A hittérítő odaint:
- A krokodil úszik.
Ősl... |
|
2008-01-12 23:00:00 |
|
|
|
|
|
|
... szívdobogtató románcai játszódtak, még mindig fénylenek, csak a színpad üres. Senkinek sincsenek álmai luxuskivitelben, és senkinek sincsenek olyan szerelmi viszonyai, melyekre szívesen emlék¬szik vissza. Fekete-fehérben álmodunk, a múló vonzalma¬kat pedig megpróbáljuk a lehető leggyorsabban elfeledni. Hogyan jutottunk idáig?
Truman Capote túlságosan is jól megértette... |
2007-11-12 16:23:10 |
|
|
|
|