|
|
|
GEBHARDT NÓRA VERSEI
Gebhardt Nóra (1989. november 27 - ) Öröm olvasni boldogságtól és fájdalomtól átitatott so... |
2024-04-06 21:15:24 |
|
|
|
|
|
|
Várnai Zseni :
Öreg nő sóhajt
Csak addig fájt, amíg harcoltam érte,
amíg a lelkem égőn r... |
|
2024-04-03 20:02:00 |
|
|
|
|
|
|
Várnai Zseni - Öreg nő sóhajt
Csak addig fájt, amíg harcoltam érte,
amíg a lelkem égőn rátapadt,
s egy reggelen rájöttem, hogy hiába:
az ifjúság már tőlem elszaladt.
Lemostam minden kendőzést magamról,
hajamat sem festettem újra már,... |
2024-03-23 22:56:31 |
|
|
|
|
|
|
REJTŐ JENŐ VER... |
|
2024-03-16 20:45:30 |
|
|
|
|
|
|
Van egy jó hírem, a kisebbik lányom lengyel barátjának nem polip van az orrában, csak valamilyen bűzös gyullaldás.Nem jól diagnosztizálták, kevés a jó orvos. Nekem is volt valamikor arcürteggyulladásom, sokszor szúrták fel az orromat. Nem tudom, ki miatt történt, hiszen állandóan hajtották végre a betegségeiket, főleg a töréseik mentén, ahogyan Szepes Mária az elmebetegségeiket kid... |
|
2024-03-12 22:59:42 |
|
|
|
|
|
|
Már régen voltam itt, nincs erőm írni. Fekszem szinte egész nap összegörnyedve, védve a melleimet, ahogyan feküdtem 1998 óta 25 esztendeig. Hatalmas erő van a tüdőmben, tüdőmön kívülről és a szívemen. Délután lementem a postaládához felhozni a villanyszámlát, alig tudtam visszajönni, majdnem ismét baj lett.
Bosszant, hogy rendeltem egy tarkedli sütőt és fánktöltőt, kido... |
2024-02-21 20:03:35 |
|
|
|
|
|
|
A parlagfűben elbújva ettük a darazsas kukucskát és a hangyás papsajtot.
Másztunk fára (máséra is), bújtunk árokba, gödörbe. Estünk és keltünk. Sőt gáncsoltak is, mégis eljutottunk valahová.
Ha esett a hó, ettünk belőle.
Ha eső, volt, hogy abból i... |
2024-02-14 13:50:42 |
|
|
|
|
|
|
Szabó Lőrinc:
Ima a Semmihez
Sirni mindig egészen sikerűlt
örülni sohase,
mert mindig maradt bennem valami,
aminek nem volt semmihez köze,
maradt valami végső kis magány,
mely mint homokszem a kagyló husát,
kiirthatatlan, megolvaszthatatlan... |
2024-02-05 19:44:16 |
|
|
|
|
|
|
Hermann Hesse - A magány
Egy erős szellem terjesztette szét
A hegyek fölött nagy, fehér kezét.
Tekintetének fénye rám mered,
De én nem félek: nem bánt engemet.
Fekete mélyben bukkantam reája.
Magas csúcsokra csalogat ruhája. ... |
2024-01-27 09:24:48 |
|
|
|
|
|
|
TÉLI TÖRTÉNETEK, MESÉK
... |
2024-01-24 21:30:35 |
|
|
|
|