|
 |
|
|
Tarr Bence László : Áldott Magány
Sok ember közt vagy a leginkább egyedül."
Alaktalan emberi tömeg hömpölyög és hullámzik a színpad előtt. Ide-oda sodor a névtelen kollektíva öntudatlan akarata, hol a földbe tapos, hol az égbe emel, egyszerre érzem a félelem hideg markát a torkomon, és a kényszerű önátadásból fakadó furcsa eufóriát. Szó szerinti ma... |
| 2024-01-03 09:34:42 |
|
|
|
|
|
|
|
... évszakok, a koszos tél és a kisepert
tiszta tavasz, az élet körforgása koptat.
Egyhangúság? Egy sín. Fásultság?
izzik, mint a levegőtlen rakás, kivágott
rőzse sír, gyanta fakad. lángoló tüze ég,
a szerelem forrongó melege hűl,
fullasztó füst gomolyog, pernye alá temetett
hasztalan évek, az idő olt, egy megfojtott
szerelem lassan fogy... |
|
|
| 2020-05-24 19:00:24 |
|
|
|
|
|
|
|
MARYAM VERSEI
... |
| 2020-01-12 19:30:19 |
|
|
|
|
|
|
|
... megpihenek,
Fagykarjával átölel a semmi.
Megölelek egy fenyőtörzset,
Testem melegét néki átadva,
Dermedt tűlevelein csillan,
Jéggé fagyott könnycseppként a gyanta.
Az emlékek rengetegéből,
Még előtűnik egy boldog álom.
S egy sebet ütő, fájó, miért?
A választ tán soha nem találom.
... |
|
|
| 2019-10-20 22:00:10 |
|
|
|
|
|
|
|
SZENT-GÁLY KATA
Szent-Gály Kata ( Máramarossziget 1916. november 29. - 2000. november 13.) magyar költő és író
A magyar katolik... |
|
|
| 2019-07-15 22:30:17 |
|
|
|
|
|
|
|
SÍK SÁNDOR VERSEI
Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. - Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, ... |
| 2019-03-04 22:00:30 |
|
|
|
|
|
|
|
... helyettünk...
MINT TENYEREMBE DÖFÖTT PENGE
Mint tenyerembe döfött penge,
már úgy fáj a hiányod,
mint amikor a durván hasított
kéreg alól a gyanta felszivárog.
Estéim sárga lámpafénybe
burkolnak, és... |
| 2018-11-27 19:30:06 |
|
|
|
|
|
|
|
... ránt.
NEM KENYEREM A MEGALKUVÁS
Szomjas vagyok. Álmom heve úgy tapad rám,
mint lucfa ágain a ragacsos gyanta,
mint a borostyán az ódon bástyafalán,
nem fog se a szélvész, se az idő rajta.
Lábam má... |
| 2018-07-23 19:15:19 |
|
|
|
|
|
|
|
... megpihenek,
Fagykarjával átölel a semmi.
Megölelek egy fenyőtörzset,
Testem melegét néki átadva,
Dermedt tűlevelein csillan,
Jéggé fagyott könnycseppként a gyanta.
Az emlékek rengetegéből,
Még előtűnik egy boldog álom.
S egy sebet ütő, fájó, miért?
A választ tán soha nem találom.
... |
| 2018-03-06 20:15:53 |
|
|
|
|
|
|
|
... zeng,
Szívem éri a fény.
Hóvarázsban ragyog,
Karácsony és szeretet,
Béke száll, boldogok az emberek.
Jő az alkony,
A tájra már kék homály borul.
Gyanta illatú zöld fenyőkön,
Az ünnep fénye gyúl.
Addig nézem a gyertyafényt,
Hogy észre sem veszem,
Könnyben úszik a két szemem,
S lassan meghajtom fejem,
S lassan me... |
| 2017-12-07 11:56:28 |
|
|
|
|
