|
 |
|
|
...
A fura csak az lesz, hogy teljesen kettesben, csalá... |
| 2006-10-27 13:49:43 |
|
|
|
|
|
|
|
... akart jelezni. Ezt követően a zaj megszűnt és akkor arra gondoltam, hogy a lövés, akár a zajkeltőt is figyelmeztethette?
Nem tudom, hogy miért, de azonnal felötlött bennem egyik gyerekkori emlékképem. Kislánykoromat nagyszüleim tanyáján töltöttem és hirtelen a szecskavágó - amit kukorica-morzsolásra is át lehetett állítani - jutott eszembe! (Lásd az erről szóló írásom 6. olda... |
|
|
| 2006-10-18 06:47:48 |
|
|
|
|
|
|
|
... a kék ég,
nem dagad hajó
fehér vitorlája.
Mindent elvitt a
cs... |
| 2006-10-17 20:41:55 |
|
|
|
|
|
|
|
Dr. Kosztolányi Árpád
Gyerekkori emlékeim tárházában fontos helyet foglal el dr. Kosztolányi Árpád( 1 ), az orvos, Kosztolányi Dezsőnek( 2 ), a költőnek az öccse, hiszen Palicson 1945-ig szomszédok voltunk. Középső és legkisebb lánya, Vera( 3 ) és Teréz( 4 ) ahhoz a ,,csapathoz" tartozott, amely a templomkertben töltötte legszívesebben a szabadidejét. 1943 é... |
|
|
| 2006-10-16 00:08:12 |
|
|
|
|
|
|
|
... mindennek vége van...
Futás közben minden régi szép emlékem az eszembe jutott. Eszembe jutott az első barátom ahogy megcsókol. Az amikor Lilyékkel elmentünk bulizni. És az a sok gyerekkori emlék a szüleimről. Az első évem az egyetemen. A barátom aki azt ígérte hogy egyszer feleségül vesz... és lám most hagyott el pár órája...
Azért nincsenek barátaim mert szőrnyű hib... |
|
|
| 2006-10-06 16:47:54 |
|
|
|
|
|
|
|
| Folytatom tovább még 1991-el amikor is a nyáron elmentünk júliusba anyu bátyjaékhoz, ahol két éjszakát aludtunk ott. Jól éreztük magunkat, és ami nagyon fontos a, hogy apunak az öccsének a fia azaz Bélus is ott volt velünk, akivel nagyon sokat játszottam. Bélus közel egy hónapig volt nálunk nyaralni. Éppen ezért volt rossz az amikor elment. De hát egyszer sajnos minden jónak vége s... |
| 2006-10-06 09:30:14 |
|
|
|
|
|
|
|
| Az új tanévben már sajnos egy tanárral kevesebb volt, mert a napközis tanár a Bátka József tanár úr elhagyta az iskolát. Így én sem maradtam napközis már az új tanévben. Mindennap fél 1-kor, vagy délben jártam haza. Így már akkor az sem volt, hogy ott kellett ebédelnem. A 4. osztályban már komolyabb olvasmányokat gyakorultunk, mint harmadikban. Igaz meséket ekkor is olvastunk, de m... |
| 2006-10-05 14:07:51 |
|
|
|
|
|
|
|
| ... Folytatom a beszámolómat az egykori iskolai éveimről ahol 1990 májusának közepén nagyon örültünk, mert már nem tanultunk. Bejártunk az iskolába, ahol a tanárnő mesét olvasott, és mi pedig szabad foglalkozáson voltunk. Jól éreztük magunkat, síri csendben voltunk, és csak figyeltünk. Aki akart ilyenkor rajzolt, beszélgetett, vagy éppen társasozott. Nem az volt a lényeg, hogy mi most... |
| 2006-10-05 12:08:31 |
|
|
|
|
|
|
|
| A polip, és a tv sorozatok után evezzünk képzelet beli hajónkon vissza a valóságba, ahol szintén sok szép dolog történt. Ezek közül az egyik legjobb dolog az volt, hogy a második osztályt nem kellett kijárnom, mert egyből harmadik osztályba mehettem a vizsgák után amik június elején voltak. Sokan azt hitték, hogy valami féle csodabogár vagyok, de szerencsére csak egy átlagos gyerek... |
| 2006-10-05 11:29:20 |
|
|
|
|
|
|
|
| A mandulaműtétemre való indulással hagytam abba a múltkor, és most onnan folytatom, hogy a kórházban mikor anyuéktól nagy nagyo nehezen váltam el, egy ápolónő volt az aki nagyon sok szeretetet nyújtott számomra. Ezaz ápolónő volt Erzsi nővér akinek a hazatérésem napján segítettem. A kórházban továbbá egy nagyon aranyos doktornővel is megismerkedtem akit úgy hívnak, hogy Dr. Gombos ... |
| 2006-10-03 15:41:41 |
|
|
|
|
