|
|
|
Gyurkovics Tibor: Zokog a szó...
Zokog a szó nem hallható
elfullad lenn a kertben
nagyon magas a kaptató
azért akit szerettem
de megteszem de fölmegyek
a csúfos dombra állok
kezemben hervadoznak
a túlvilági virágok.... |
2022-01-20 10:33:36 |
|
|
|
|
|
|
... *****
... |
|
2022-01-15 21:30:30 |
|
|
|
|
|
|
Csak attól élek ha rád gondolok
szívemben látom lengő alakod
benned veled általad szeretem
halálomat és maradék életem."
Gyurkovics Tibor
... |
2021-12-04 11:21:20 |
|
|
|
|
|
|
Gyurkovics Tibor - Tapogatom az arcod.
Tapogatom az arcod.
Ez az arc. A végtelen.
A minden arcok arca.
Nem látom már, csak
amit te akarsz, az ölelés
zsákjába vagyok varrva,
ezer öltéssel a húsomba
szúr minden kis izmod, |... |
|
2021-12-04 11:17:12 |
|
|
|
|
|
|
Gyurkovics Tibor - Csoda
Én látom őt - és ő lát engem
Valami tükörszerelemben
én benne, ő bennem ragyog
egyedül és ketten vagyok
... |
|
2021-08-06 18:09:03 |
|
|
|
|
|
|
Gyurkovics Tibor - Erdő
Ó, istenem, de csoda volna,
ha az erdő megsokasodna,
még erdőbb lenne, csupa gyémánt,
és én ott állnék benne némán.
Egy madár ülne fönn a fákon,
amilyenre én magam vágyom,
nem szólna, csak reám meredne,
és... |
2021-08-06 17:44:05 |
|
|
|
|
|
|
Gyurkovics Tibor: Július
Forog a kert, sápadt tökök
ülnek a lapulevelek
alatt s a leesett gyümölcs
savós homokban hempereg.
A rücskös, zöld uborka meg
idő előtt fonnyadni kezd,
a kerítések rácsain
bedől a meleg egyen... |
2021-07-11 11:07:48 |
|
|
|
|
|
|
Gyurkovics Tibor: Minden levél
Minden levél és minden alkonyat
neked babuskál,neked tartogat.
A föllobogó fényes nyári tűz
forróságával az ajkadba űz.
Szádba,szívedbe,fogaid közé:
Örömmé égjek,váljak derűvé.
Neked em... |
2021-06-11 10:48:10 |
|
|
|
|
|
|
Gyurkovics Tibor (1931- 2008) fogalmazza meg , számára mit jelent a vers:
A vers
A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani.
Egyetlen pont, melyben benne csillog a világegyetem, mint pupillán a könny.
Minden egyes vers az é... |
2021-04-11 09:49:05 |
|
|
|
|
|
|
Nem bírja a tér a világot,
kitérne, kitörne belőle,
a lányok s a ferde halászok
elszállnak a híg levegőbe,
oly friss ez a reggeli pára,
keveregnek és kavarognak
a színek a tomaji tájba
nagy képei a Balatonnak.
Úgy ég a vidék vörös üstben
s a víz is lángol alatta,
az asztag is ég keserűen,
az ég ég s ég a veranda,
leb... |
2021-01-10 14:48:06 |
|
|
|
|